Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

12, majd 13 osztályos intézménnyé fejlesztette. A tanulói létszám itt is rohamosan nőtt, 200 körül volt, a tanári létszám pedig 22-re emelkedett. Az 1906-os tervek szerint a megépült emeletes épületet internátus céljára akarták felhasználni, tervbe volt véve egy új, nagyobb méretű, impozáns iskolaépület építése is, de az első világháború, a pénzalapok hadikölcsönökbe fektetése ezt elodázta. Már ekkor az intézetnek 45-50 bentlakó növendéke volt. A terv szerint 80-100 fős bentlakásos tanulóra számítottak. A századfordulót követően a város lelki gondozói munkájának ellátásában az a változás állott be, hogy körzetekre osztották a várost. „Parochiális köröket" szerveztek, de a város egyházközségekre válása csak a második világháború után, 1947-ben következett be, sőt a teljes különválása az egyes egyházközségeknek csak 1951-ben. Tüdős István püspök-lelkész 1915-ben összeállított jelentésében azonban nem sok pozitívumát látta ennek a szervezeti változtatásnak, jóllehet az egyes körökben laikus diakóniai munkásokat állított a gyülekezet. Erre előkészítő iskolát is hoztak létre, de az eredmény nagyon gyenge volt. A városban négy választott lelkész volt, akik melleit segédlelkészek is tevékenykedtek. De a napi szolgálatok, temetések így is igénybe vették a parochiális lelkészeket, a püspöknek pedig a változó társadalmi és politikai körülmények sok más feladatot adtak. Ilyen helyzetben találta az egyházat az első világháború, amely újabb megpróbáltatásokat rótt az egyházra. A mozgósítás érintette az egyház iskoláinak tanszemélyzetét is, így mind a fiú, mind a leánygimnáziumból több tanár vonult be katonának. Katonák voltak: Arday Pál helyettes tanár, Bihari Ferenc, Porcs Kálmán, Soós Mihály, Szabó László, Szabó Andor, Tüske Viktor. Ezek közül egyik-másik a szerb, az orosz, olasz fronton volt. Hasonlóan be kellett vonulniuk a tanítóknak is, így Littkey György, Ráczy Árpád, Marosi Lajos, Kósszeghy Istvánnak. A tanerőkről a főgimnáziumban úgy gondoskodtak, hogy a nyugdíjas tanárokat kérték fel helyettesítésre, valamint helyettes óraadó tanárokat alkalmaztak. így egy-egy tanár több helyen is tanított. A párhuzamos osztályokat öszszevonták. Előbb a főgimnázium a katolikus gimnáziumnak adott helyet, de amikor 1915-ben az épületet kórház céljára lefoglalták, a városban több helyen látták el az iskolai munkát. így az árvaházban, az iparosok olvasótermében, a polgári kaszinóban, de a Papszer 1. szám alatt is béreltek helyiségeket, ahová átvitték a padokat, a szertá-