Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

gyermekek ösztöndíjat. Erre több alapítvány szolgált.

24 A tanárok a fizetés mellett természetbeni juttatásokat is kaptak, de elsősorban lakást. E célra a Papszeren, a Toronyalja utcában, de a város más részeiben a hívek által az egyházra hagyott épületek szolgáltak. Aki nem kapott lakást, annak az egyház lakbérpótlékot biztosított.

25 Az iskola fenntartásának kérdése állandó témája volt az egyháztanácsi üléseknek. Növelte a gondokat az iskola felszerelésének problémája, az új épület szertárainak felszerelése. Ebben a volt növendékek segítettek, így már 1906-ban pl. röntgengépe is volt a fizikai szertárnak, amilyennel tudtunk szerint akkor még csak a nagyváradi káptalani iskola rendelkezett. Az 1899-ben létrehozott múzeumnak az iskola átadta numizmatikai, növénytani gyűjteményét, az egyháztanácsi jegyzőkönyv szerint a tulajdonjog fenntartásával. A tanulói létszám 450 fölé emelkedett, a tanári létszám a 15 rendes tanáron kívül még 9 rendkívüli óraadó tanárral nőtt. Beletartozott a tanári létszámba a hittan oktatója is és az iskolaorvos is. 1911-ben új rendtartást készítettek, amelyben az 1895ös rendtartás több pontját módosították, szabályozták a magánvizsgák lehetőségeit, új tantervet készítettek, a görög pótló tananyagába bevették a görög irodalom tanítását. Rendkívüli tárgyként határozták meg az ének, zene, vívás, gyorsírás, francia nyelv és a szabadkézi rajz tárgyakat, előírták a tornaversenyek szervezését.

26 A városban erős volt a Habsburg-ellenes hangulat, a 48-as függetlenségi szellem volt uralkodó. Ezt táplálta az 1898-ban állított Kossuth-szobor, majd az 1906-ban ugyancsak Róna József szobrászművész által alkotott Szemere-szobor felállítása. Simándy Pál: Diák a századfordulón című könyvéből ismerjük ezt a hangulatot, amikor a felsős diákok részt vettek a Tisza-ellenes tüntetésekben, 1905-ben a Miskolcra érkező Tisza elleni tüntetésben, kortesversek hangoztatásában.

27 A Miskolci Napló 1906-ban Gorkij-novellát is közölt, ami annak a jele, hogy a város sajtója figyelemmel kísérte az ottani jelenségeket. Tüntetés volt az 1906-ban Miskolcra érkezett Kossuth Ferenc fogadtatása is. Ady Endre 1905-1910 között nyolcszor járt Miskolcon Vázsonyi Vilmos agitációs kíséretében, magyarság verseiből itt mondott el többet. A Miskolcon megjelenő Szabadság című újság a 48-as 24 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 445-446. p. 25

Ejkv. 1906. 90. p. 2

" Ejkv. 1902. 50. p. 27 Miskolczi Napló, 1925. január 24.