Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Függetlenségi Párt lapja volt.

28 Itt volt vármegyei aljegyző Mocsáry Lajos, az egyház algondnoka, aki nemegyszer az egyháztanácsi üléseken fakadt ki az udvar nemzetrontó politikája ellen. Népszerű volt a városban Herman Ottó is, akinek képviselői mandátumát csak hosszas huzavona után ismerték el 29 A Szabadság című lap 1898-ban így írt: „Szervezkednünk kell, talpunkra kell állnunk egytől egyig zászlónk becsületéért, különben a város déli kerületének mandátumát elviszi az ördög és az ő segítő társa, aki mondatik Bánffy Dezsőnek."

30 A város lakosságának vallási összetétele határozta meg a közszellemet. Ehhez járult a református egyházban is érvényesülő teológiai liberalizmus, ami a prédikációkban is végigkísérhető. De hogy a politikai mozgalmak mennyire benne éltek az egyházban, az is bizonyítja, hogy az 1905-ös tüntetéskor Miskolcon még a tanfelügyelő, Hídvégi Benő fia is részt vett, aki az iskola tanulója volt. Az Ellenzék című lapban aztán olvashatjuk nyilatkozatát, mi szerint a kivezényelt rendőrök „leütötték".

31 Az iskolában tanító Budai József tanár pedig Czecz tábornok unokahúgának, Czecz Máriának volt a férje, ő is fűtötte az iskolában és az egyházban a Habsburg-ellenes szellemet.

32 De erről volt nevezetes Solymossy Sámuel vallástanár is. Jellemző az iskola tanulóinak vallási összetétele: az 1900-as iskolai értesítő szerint a 373 vizsgát tett tanulóból 135 volt református, 27 evangélikus, 63 római katolikus, 147 izraelita. Márpedig a zsidó kereskedőiparos családok inkább a liberalizmus mellett voltak, a polgári progresszió hívei. Már az 1890-es években felmerült a sárospataki teológia Miskolcra telepítésének a kérdése. Erre a példa a Nagyenyedről Kolozsvárra áthelyezett teológia volt. De ott a teológia az 1872-ben létesített Ferenc József Tudományegyetem fakultása volt, Miskolcon pedig ilyen felsőfokú intézmény nem működött. Ez a kérdés egészen 1915-ig végigkísérhető az egyháztanács jegyzőkönyvében. A liberalizmus szellemének nem volt olyan káros hatása az egyházban, hogy a hívek elidegenedtek volna, inkább azt látjuk, hogy nemcsak a templomlátogatásban élték ki vallásos életüket, hanem kiás 1892-1903 között jelent meg. FÜLÖP A. 1964. 125-126. p. A lappal a monográfia további fejezetei részletesen foglalkoznak. 2y Szabadság 1896.11. sz. 30 Szabadság 1896.11. sz. 31 DEÁK G. 1971.157. p. 32 DOBROSSY 1.1999. 276-277. p.