Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

viszonyának rendezését. Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, míg ez a kérdés végleg megoldódhatott.

8 A leányok elemi szintű oktatása négy kisiskolában folyt: a Szirma utcai (ma: Arany János u.), Kádas utcai (ma: Palóczy László u.), Huny ad utcai és a Meggyesalja utcai iskolában.

9 A tanulók létszáma 180-200 fő körül volt a század első felében, a fiúk tanítása is ezekben az iskolákban folyt. Bár az egyház a szegény gyermekek számára ingyenesnek tette az oktatást, a szülők nem éltek ezzel a lehetőséggel, sok gyermek annak ellenére nem járt iskolába, hogy az egyház a fegyelmezés eszközeivel is ösztönözte a szülőket gyermekeik iskolába járatására. Az 1871. évben az 1060 iskolaköteles gyermekből mindössze csak 439 járt iskolába.

10 A század utolsó harmadában szerveztek elemi iskolákat, úgyhogy ezeknek száma az 1890-es években már 11 volt. Ebből 4 fiú, 4 leányiskola volt, 3 vegyes.

11 A Füzes utcai iskolát átadta az egyház a városnak. A városi állami iskolai hálózat csak az 1870-es évek után épült ki, ezekben az iskolákban ingyenes volt a tanítás. Ez is magyarázta azt, hogy a református egyházi iskolák nem látták el a református gyermekek oktatását. A konfirmáció volt az az alkalom, ahol az egyház utolérte, vagy legalább is elérte a református gyermekeket. Segítette a szegényebb sorsú családok gyermekeinek iskoláztatását az 1867-ben megalakult Női Filléregylet, amelynek programjában szerepelt más szociális célok mellett ez is.

12 Ebben a leánygyermekek iskoláztatásának segítéséről volt szó. A kezdeményezők között olvassuk Szathmáry Király Pálné, Szathmáry Király Józsefné és Kun Istvánné nevét.

13 A Női Egylet varrótanfolyamokat is szervezett, ruhával segítette a rászoruló gyermekeket. 1887-től ingyenes iskolát szerveztek az Urak (ma: Petőfi Sándor) utcában. Ennek szabályzatát a Nőegylet állapította meg, mi szerint „Egyletünk négy osztályú elemi iskolájában csak szegény sorsú leánygyermekek vétetnek fel, kik tandíjat nem fizetnek, iskolánk tehát ingyenes elemi leányiskola lesz. Ezen iskolába nő tanító alkalmaztatik, aki köteles a növendékeket a varrásra díj nélkül tanítani". Nem hallgatható el az sem, hogy az egyház szervezésében, de elsősorban báró Vay Miklósné áldozatkészségéből már 1842-ben Miskols Ejkv. 1888. IV. k. 5. p. " DIENES D. 1999. 69. p. 10 DIENES D. 1999. 70. p. 11 DEÁK G. 1999. 54-65. p. 12 DIENES D. 1999. 70. p. « DIENES D. 1992. 72. p.