Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

a királyhoz fordult panaszával. Addig is, míg a királyi válasz megér­kezik, egy egyetemes tanügyi bizottságot hozott létre. 1861. május 3­án volt ismét ilyen közgyűlés, 5 ahol ennek a kérdésnek a végigvite­lére külön bizottságot alakítottak. Bár 1853-ban helytartótanács rendelete tiltotta meg a katolikus gyermekek felvételét, ám a vonatkozó rendelet ellenére is több római katolikus gyermek járt ide. Az 1859. évi egyházkerületi tiltakozásra 1860. május 5-én kelt a válasz, amely visszavonja a sérelmes rendeletet és az 1791. évi XXVI. tc. szerint határozza meg az iskola működését. Az 1862/63. tanévben az iskola már a visszakapott nyilvánossági joggal működött. Változás állott be 1859-ben az egyház leányiskolájában, ahonnan Karács Teréz Kolozsvárra távozott, az egyháztanács Dóczy Gedeont hívta meg az iskola vezetésére. 6 Ez az iskola alapítását 1846-ból kel­tezi, fenntartója a miskolci református egyház volt. De ezt is átvette az egyházkerület, s meg is maradt mindvégig annak szervezetében, míg a fiúgimnázium a miskolci református egyházé lett a későbbiek­ben. Az egyházkerület a sárospatakit tartotta meg magának a miskol­ci leányiskolával együtt. Az egyházkerület életében 1861-ben következett be változás, ami­kor Apostol Pál püspök elhalálozott, utóda Zsarnay Lajos lett. O sá­rospataki teológiai tanár volt. Püspöksége idején már derűsebb idők következtek. Pásztor Dániel igazgató 1862-ben elérkezettnek látta az időt arra, hogy az iskola számára új iskolatörvényeket állítson össze. Ez nemcsak az intézmény belső rendjét szabályozta, hanem tantervi újításokat is tartalmazott. 1883-ig volt érvényben. 1865-ben pedig azt határozták, hogy tanintézetet kell szervezni az iskola mellé. 1870-ben újra előkerült az evangélikus és a református iskolák egyesítésének a gondolata. Ez alkalommal egyezség is született, amely szerint csak a gimnázium került volna az egyesítésre, az elemi iskola nem. Egyévi időtartamra szólt az egyezség. Ekkor merült fel új épület építésének gondolata, de az 1878-as miskolci árvíz miatt ez elmaradt. 7 Mindkét ügy, a két gimnázium egyesítésének kérdése és a gimnázium építésének ügye sürgette az elemi iskola és gimnázium 5 Ejkv. 1863. május 3. " Karács Teréz (1808-1897) pedagógus és írónő életéhez ld. PÁSZTOR E. 1996. 35-70. p. 7 SEKL. XXII. 8169-310.

Next

/
Oldalképek
Tartalom