Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
ván csoportosítva. Abban az időben a városi közegészségügyi szakbizottság, majd a városi közgyűlés, nemkülönben a megyei közegészségügyi szakbizottság a leghatározottabban ellenezték a hatodik gyógyszertár felállítását, annál is inkább, mert a már régen fennálló öt gyógyszertár teljesen kielégítette a közönség minden néven nevezhető igényeit. A véletlen azonban kedvezett ekkor Cseresnyés Antalnak, mert a megyei közgyűlésen, soron kívül tárgyalva a gyógytár ügyét, a mező-kövesdiek kívánatára, a midőn már a bizottság számottevő tagjai eltávoztak a teremből, akkor dőlt el a hatodik gyógytár ügye. A mező-kövesdi bizottsági tagok a közegészségügy ellenére diadalra segítették a hatodik patika ügyét. A vármegye eme határozata folytán a belügyminiszter engedélyezte a hatodik gyógyszertár felállítását, ami ezelőtt öt évvel meg is történt, s az új gyógytár a város legélénkebb forgalmú, legnépesebb s legkedvezőbb fekvésű részén el is helyeztetett. E városrészben földbirtokosok, háztulajdonosok, kereskedők, iparosok, földmívelők jelentékeny számmal vannak képviselve, itt lakik több, mint 3000 vasgyári munkás: - tehát e városrész olyan népes, hogy a gyógytár megélhetését teljesen biztosítja." 383 Az áthelyezéshez a közgyűlés nem járult hozzá. 1904-ben új tulajdonosa lett a gyógyszertárnak, Nemes Árpád személyében, aki buji lakos volt. (Cseresnyés Antal meghalt, utódai nem voltak, Nemes Árpád így került az ő helyére.) Az új tulajdonos - elődjéhez hasonlóan - szintén a patika áthelyezése mellett kardoskodott. Azt szerette volna, ha a gyógyszertár a Lutherudvarba költözik át. 384 Az Ellenzék című lap ezzel kapcsolatban szintén nagyon fontos várostörténeti adatokat közölt. „Városunkat a Győri- és Zsolcai kapuk közé eső útvonal tudvalevőleg déli és északi kerületekre osztja, de míg a Király (mai Ady E.) utcán, Széchenyi utcán és Városház téren összesen 185 ház képezi az útvonalat, amelyre 5 patika esik, addig a Sörház (ti.: Tizes honvéd u.) és Győri kapui útvonalon, amelyre 151 esik, csak egy patika van. Hozzávéve mostmár a főútvonalhoz a 43 mellékutcát, a város területének harmadrészét képezi, amelyen több, mint 10.000 lélek lakik. Hogy ilyen területnek és ennyi léleknek egyetlen egy patikája se legyen, ez teljesen lehetetlen kívánság, amelyet városunknak minden humánusan gondolkodó polgára ellenezne. Ott, hol úgy a róm. kath, mint az ev. ref. egyháznak oly sok híve 303 Borsodmegyei Lapok, 1899. július 11. 3 « GOMBÁR I.-PEIKER B. 1912. 84. p.