Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

lakik, hol 5 népes elemi iskola van 8 tanerővel, 1000-en felüli növendékkel, hol 2 népes óvoda létesíttetett, hol intelligentia, nagy iparos osztály és nagyszámú kisebb-nagyobb üzletek vannak, ott egy patikának fenállása, boldogulása biztosítva van, ha ebben egy hivatásának élő, egészséges patikus működik."

385 Ezzel végérvényesen lezárult a patika áthelyezésének kísérlete. 90 év múlva vetődött fel ismét, de ez már nem áthelyezés, hanem az épület lebontása volt. Ekkor készítették elő a terepet későbbi Vologda lakótelepnek. Az összefutó utcákat, a sarkon álló gyógyszertárat, s az akkori „földszintes" utcasort mindössze néhány, ekkor készült fénykép idézi. A gyógyszertár történetéhez annyi még hozzátartozik, hogy Nemes Árpád 1904-1927 között, utóda dr. Mészáros Zoltán 1927-1948 között volt vezető gyógyszerész. Az államosítástól az épület lebontásáig a korábbi „Isteni Gondviselés" 19/39. számú gyógyszertár lett a Tizes honvéd u. 2. szám alatt.

386 „Erzsébet" (Vörösmarty u. 25. sz., Szirma u. 119. sz. majd Rákosi Jenő u. 119. sz.). Miskolc hetedik gyógyszertára, amelynek alapítási jogát 1903-ban Popovits Antal gyógyszerész kapta. Gyógyszertárát úgy reklámozta, hogy az új intézményt a „Vörösmarty- (ezelőtt Gordon) és Szirma-utcza sarkán megnyitottam, hol és a gyógyszerészetbe vágó minden különleges (speciális) szerek is kaphatók." 1911-ben Popovitstól Wéhly István gyógyszerész vásárolta meg az épületet és a patikát. O változtatta meg a gyógyszertár nevét „Szent Erzsébet"-re. Biztosan annyi állítható, hogy három és fél évtized után, még 1948-ban is ő volt a tulajdonos. Valószínű tehát, hogy az államosítás is az ő tulajdonát érintette, s ekkor a gyógyszertár meg is szűnhetett, hiszen számmal már nem látták el.

387 KÖZEGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOK ÉS A GYÓGYÍTÁS, JÁRVÁNYKEZELÉS ADATAI MISKOLCON Az 1872-től folyamatosan közzétett polgármesteri évi jelentéseknek külön mellékletét képezte a városi orvosok jelenléte a közegészségügy állapotáról. Minden bizonnyal ez része volt az országos adatszolgáltatásnak, hiszen a szempontok éveken át változatlanok. A je™

5 Ellenzék, 1904. november 15. ™

fi DOBROSSY 1.1996. 207-209. pp. ™

7 GOMBÁR I.-PEIKER B. 1912. 84. p., DOBROSSY 1.1996. 214. p.