Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Az egykori görög bolthelyiségben kapott helyet a „Magyar Korona", amelynek alapítási ideje 1819. november 9. Az alapító tulajdonos Szabó Sámuel volt, s üzlete „valósággal fenn is állott" 1832-ig. Ekkor Tisza Antal, tőle pedig 1839-ben Rádely József vásárolta meg. (Patikatörténeti szempontból érdekes, hogy Rádelynek Sajószentpéteren volt gyógyszertára, s ezt cserélte el a miskolcira úgy, hogy még jelentős összeget, pontosan „1000 váltócédula forintokat" is ráfizetett.) A „Korona" 1866-ban került dr. Csáthy Szabó István tulajdonába, majd még a századforduló előtt Balog József gyógyszerészhez. Csáthy Szabó István (1835-1903) nemcsak gyógyszerészként jeleskedett Miskolcon, hanem 1889-1897 között a villamos közlekedés megszervezésében és beindításában is nagy érdemei vannak. A takarékpénztárhoz, a gőzmalomhoz, a városi téglagyárhoz, vagy a Kereskedelmi- és Iparkamarához fűződő kapcsolatai, kötődése miatt méltán tekinthetjük és sorolhatjuk a XIX. század végének kiemelkedő alakjai közé. A XX. század első felében Miskolc gyógyszerész társadalmának néhány jeles személye is megfordul itt hosszabb-rövidebb ideig bérlőként, vagy tulajdonosként. így 1909-től Baruch Sándor, 1921-től Reinhardt Jenő,

382 aztán az 1930-as években egy csereszerződést kötnek, amely Budapest-Miskolc üzleti kapcsolattá utal, de 1943-1944ig Reinhardt marad a tulajdonos. 1948-ban még Magyar Koronaként volt ismert, majd az államosítástól megszüntetéséig, vagyis lebontásáig ez volt a 19/41-es gyógyszertár. „Isteni Gondviselés" (Tízes honvéd u. 2. sz.). A gyógyszertárat 1894-ben alapították. Az építési engedélyt Cseresnyés Antal, akkor még Makón lakó gyógyszerész kérte és kapta meg azzal a kikötéssel, hogy a Nagy- és Kis-Hunyad utcák összetalálkozásából a honvédlaktanyáig (ma a Herman Ottó Gimnázium) eső részen köteles a gyógyszertárat felépíteni. Ez volt Miskolc hatodik gyógyszertára. Fél évtizedes működés után tulajdonosa a patika áthelyezését kérte. A megyei közgyűlés és a sajtó is - igen tanulságos adatokkal szolgálva - sokat foglalkozott az üggyel. A Borsodmegyei Lapokban következőket olvashatjuk: „1894. évben, a midőn a hatodik gyógyszertárért folyamodtak, az volt a fő-indok, hogy a város felső részén nagy terjedelme daczára gyógyszertár nincsen, és hogy a gyógyszertárak mind a főutczán vannak egymás közelében, úgyszól582 DOBROSSY 1.1996. 204-206. pp. GOMBÁR I.-PEIKER B. 1912. 84. p.