Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

Az akkori Forgó-híd (mai Kazinczy-Szemere-Széchenyi utcák ta­lálkozása) a város egyik legforgalmasabb, a közeli takarékintézetek és bankok miatt pedig talán a legértékesebb üzleti része volt Mis­kolcnak. Ezért történt, hogy egy itt megnyitni szándékozott újabb patika élénk ellenkezést, visszhangot váltott ki. A város hetedik gyógyszertárát szerette volna Csemiczky Frigyes működtetni. Azzal az indokkal utasították el, hogy minden 10 000 fő után indokolt egy patika megnyitása, s így Miskolcnak ilyen intézményre legalább egy évtizedig nem lesz szüksége. 375 „Arany Oroszlán" (Széchenyi u. 111. sz. és Széchenyi u. 74.) Az 1811-ben alapított gyógyszertár első vezetője Kuntsch Márton volt. Ez év június 14-én mutatta be gyógyszerész diplomáját Borsod vármegye közgyűlésének, s még ekkor „kihir dette tett, hogy nevezett Miskolczon patikát nyithasson." A következő évben a patikárius úr új üzletet nyitott - tudjuk meg Benkő Sámuel főorvos közgyűlési be­jelentéséből, de nem sokkal ezután elhunyt. 1812-1832 között az „Arany Oroszlán" gyógyszerésze Ár vay Török Sándor, aki gyógy­szerész oklevelét bejelentkezésekor bemutatta. 1853-1868 között Bö­szörményi József a gyógyszerész, majd az ez évi országos összeírás már Medveczky Ferencet jegyezte fel, s ő volt itt 1876-ig. 376 Ez azért fontos dátum, mert a mai Szentpáli-Széchenyi u. sarkán - helyét ma a Centrum Áruház tömbje foglalja el - állt az épület, amelyről legen­dás történetek jártak szájról szájra. így „a hatalmas aranyra festett cégér lógott az utcára, két lépcsőn lehetett lemenni a misztikusan sö­tét, hűvös, ragyogóan tiszta helyiségbe, ahol a polcokon száz meg száz üveg sorakozott egymás mellett. Kezükben ákombákom cédu­lákkal jártak ide az emberek. Ez volt az Arany Oroszlán patika. Déryné ifjasszony is beszaladt ide egy flastromért, kellett ez akkor a szépséghez. A művészné különben kétszeres vonatkozásban is állott a gyógyszerészettel. Atyja: Schönbach József patikatulajdonos volt és a diva egy időben olthatatlan szerelmet érzett egy Batsó nevű patiká­375 Az 1920-as évek végén a „Fehér Kígyó" gyógyszertár Barack Gyula neve alatt a Ka­zinczy-Széchenyi utca túlsó sarkán, a főutcára néző homlokzattal nyitott új kaput a rá­szorulóknak. A gyógytár itt mindössze két, két és fél évtizedig üzemelt (a Nemzeti Hi­telintézet foglalta el a helyét.) A háború után, de még az államosítás előtt (1948-ban) a „Kígyó" gyógyszertár a Széchenyi u. 33. szám alatt tűnik fel. Az 1950-es években a 19/40-es számot kapta, s ezt megtartotta 1989-1990-ig. 37ft B.-A.-Z. m. Lt. XV. VIII. csomó

Next

/
Oldalképek
Tartalom