Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

szomszédja is, amely a nagykiterjedésű sarki épület, az „Arany Kasza" vaskereskedés épülettömbje. Az iratokhoz mellékelt helyszínrajz szerint az utcai front 13,50 méter az udvari front 34-36 méter. Az utcán van egy 5x6 méteres belterületű üzlet, emellett a Búza tér felé kapubejáró majd egy 4,8x6 méteres alapterületű helyiségben kapott helyet a „Sas" gyógyszertár. A gyógyszertár oldalán az udvar irányában 5 darab, különböző nagyságú szoba helyezkedett el, valamennyit irodának rendezték be. Az emeleten az üzlet feletti részen 3 szobát alakítottak ki. A kapubejárótól a gyógyszertárig pedig öt szobát alakítottak ki az emeleten. Az udvar felőli részen pedig újabb, 3 szobás lakás következett. A nagy alapterületű új épületegyüttes földszinti traktusaiban tehát üzletek, nagy kocsibejáró volt, az emeleti részeken pedig három, nagy alapterületű több szobás lakás.

373 „Fehér Kígyó" (Széchenyi u. 31., Kazinczy u. 2., Széchenyi u. 33.) Egy 1932-ben készült jegyzőkönyv számára az akkori tulajdonos elmondta, hogy a gyógyszertárat Tállyán alapították, ott is működött, s onnan került Miskolcra 1803-ban vagy 1813-ban. A gyógyszertári törzskönyv már 1869-ben az 1803-as alapítást fogadta el hitelesnek. Arról, hogy 1803-1875 között hol, a főutca mely részén működött a patika, nem szólnak - azonosítható - feljegyzések. Az első fontos adat 1876-ból származik, s arra utal, hogy a mai Széchenyi u. 31. sz. alatti hosszú, de 1702-től nyomon követhetően beépített telket megvásárolta Szabó Gyula dr., jeles miskolci gyógyszerész. O építtette a pesti Kapay és Eserven nevű céggel azt az egyemeletes épületet, amelynek teljesen átalakították homlokzatát, s még két jellegtelen szintet is emeltek rá. A beépítés az 1960-as évek „stílusát" sejteti. Ezzel a homlokzattal emelték a Három rózsa egykori szálloda párkánymagasságába az épületet, s közelítették a hitelintézeti palota környezetéből kilógó, 1913-ban robosztusra emelt tömegéhez. Egy 1913-1914 között készült városi képeslapon jól látható az eredeti épület és a gyógyszertár feliratának részlete. Csupán a gyógyszerészek cserélődtek. 1898-ban Popovics Antal, de 1911-1912-ben már Kellner és Fodor az új tulajdonos.

374 373 DOBROSSY I. 1996. 198-199. pp., GÖRÖMBÖLYI L. 2000. 117. p. Az „Arany Sas" ebben az épületben működött tovább 1943-1944-ig, s Kellner Ödön tulajdonában volt. Az államosítás után az épület lebontásáig - 1970-es évek közepe - itt működött a már nem „Sas", vagy „Arany Sas", hanem a 19/37. számú Ady E. utcai gyógyszertár. 374 B.-A.-Z, m. Lt. XV. I. csomó, GOMBÁR I.-PEIKER B. 1912. 84. p.