Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

tartott kórházi osztály" tevékenységére, amelyet 4 kórteremmel, 32 ággyal 1910-ben hoztak létre. (Ez nem az Erzsébet kórház, illetve a megye szakfelügyelete, hanem a város irányítása alatt működött.) Hasonlóan városi intézmény volt a Szanatórium és Vízgyógyintézet, amelynek fontosságát növelte, hogy a Csabai kapuban az Erzsébet kórház szomszédságában működött. (Ez 1904-ben 16 ággyal nyílt meg. Az épület ma is létezik, a Művésztelep alkotóházaként funkcionál.^ Az Erzsébet kórház 1914-1918 közötti működéséről feldolgozások nem, a korabeli sajtó híradásai is csak elvétve szólnak. 1914. július 29-31. között elrendelték az általános mozgósítást. Alig telt el egy hónap, s a háborút nem ismerő közhangulat a városban is megváltozott, hiszen a közeli keleti, északkeleti frontokról mind nagyobb számban érkeztek a betegeket, sebesülteket szállító katona-vonatok. Nagy Ferenc polgármester érdeme, hogy a város megfelelő szervezeti egységei és irányító fórumai képesek voltak alkalmazkodni az új igényekhez, elvárásokhoz. Hihetetlen gyorsasággal szerveződött meg a háborús szociális tevékenység, amely következményeivel együtt csaknem nyolc éven át tartott. (A várost 37 szociális kerületre osztották fel.) A városban már 1914. November-december között fel kellett állítani a Sajó-parti „barakk" katonai kórházat. Magyarországon 14 ilyen jellegű „intézményt" szerveztek, de földrajzi helyzete miatt (illetőleg a frontokhoz való közelsége miatt) a miskolci kezdte meg működését a legkorábban, 1914. december 27-én. (Végkifejlett, legnagyobb teljesítő, ill. befogadóképessége idején 34 000 négyszögöl területen 93 db kisebb-nagyobb barakk szolgálta a rászoruló katonák elhelyezését, gyógyítását.) A háborúban sérült, s úgy hazatért magyar katonákat az Erzsébet kórházon kívül ideiglenes, iskolákból átalakított kórházakban is gyógyították. Jäger Gyula a kórház 1931-től kinevezett igazgatója 1935-ben vetette papírra az intézményre vonatkozó ismereteit. S bár ő kortárs volt, mégsem írt többet a háborús évekről, mint „a világháború alatt a kórház kizárólag a sebesültek ellátását szolgálta, és minden osztály, a szülészet kivételével erre a célra alakult át."

339 A háború okozta változásokról a Reggeli Hírlap 1919-ben és 1920ban is tudósított. Eszerint 1919 elején a kórház férőhelyeinek száma 378 fő (ill. ágy). A belgyógyászaton legnagyobb a zsúfoltság. Az ál338 DOBROSSY 1.1996. 271-274., NAGY F. 1913. 84. 339 JÄGER GY. 1935. 3-4.