Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

lamépítészeti hivatal tervei alapján az elmegyógyászati és a bujakóros osztály fejlesztésére, vagy új osztály megépítésére van szükség. A hadügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a zsúfoltság csökkentése érdekében a 4 éven felüli betegek a kórházból a helyőrségi és csapatkórházakhoz is elhelyezhetők legyenek.

340 (Valószínű ez összefüggésben lehetett a „spanyol-influenzával", vagy spanyolbetegség járvánnyal, amely miatt 1918 szeptembere és 1919 januárja között még az iskolákat is bezárták, hogy az áldozatok száma mérsékelhető legyen.)

341 Egy másik híradás arról tanúskodik, hogy a háború kitörésekor a megye felajánlotta és a magyar hadvezetés rendelkezésére bocsátotta az akkor 80 ággyal rendelkező teljes sebészeti osztályt. „A háború alatt a legnehezebb sebesülteket hozták Miskolcra, ahol a legkitűnőbb ápolásban volt részük, az Erzsébet kórházban." A háború után a honvédség nem adta vissza az osztályt a civileknek, hanem az itt utókezelt katonákért a kincstár útján fizetett a kórháznak. Ilyen helyzetben tört ki a belgyógyászat egyik kórtermében spanyolnátha, a másikban pedig tífusz, amely a jóhírű és jól felszerelt kórházat teljesen lebénította, hiszen a szülészet maradt az egyetlen épület, ahová viszont mindenféle beteget elhelyezni nem lehetett.

342 Ha az első világháború kórházat érintő tehertételei iratok hiányában nem is rajzolódnak ki előttünk teljes valóságukban, a kórház belső élete a személyi ügyek kapcsán érzékelhetővé válik. 1918 decembere és 1920 nyara közötti időszak sebészeti személyzeti anyaga hiánytalanul megőrződött. A kórház 1903-ban elfogadott (az igényeknek megfelelőn a későbbi években nem számottevően módosított) alapszabályai megfogalmazzák, hogy az intézmény igazgató főorvosát a főispán nevezi ki, aki egyben a kórház egyik főosztályának orvosi vezetője. Az osztály-főorvosok kinevezése az igazgató főorvos feladata, de a „fenntartó" véleményét figyelembe kell vennie. Az osztályvezető főorvos statusát „hivatalból" az alispán hirdeti meg. Mivel elhalálozás következtében 1918 végén megüresedett a sebészeti osztályvezető főorvosi állás, a meghirdetés utáni pályázatok az alispáni hivatalba érkeztek. Köllner Károly összesítése alapján 17 pályázó volt, akik önéletrajzukat és dokumentumaikat is csatolták a pályázathoz. A pályázatok az ország legkülönfélébb városaiból és kórhá34ü Reggeli Hírlap 1919. február 8. 341 HALAMY B.-LESZIH A. 1929.145-146. 342 Reggeli Hírlap, 1918. szeptember 28.