Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM
gondjaival küzdenek, ítélhetjük meg csak jelentőségét annak, hogy Miskolcz város a Borsodvármegyei Erzsébet-közkórházban egy 360 ágygyal felszerelt, korszerű, jól vezetett gyógyintézettel rendelkezik. Rendelkezik olyan gyógyintézettel, melyben a legtöbb kórforma a hygiénia és gyógykezelés minden követelményeivel felszerelt osztályokban nyerhet elhelyezést. Kívánatos, hogy a közelmúltban létesített mintaszerű szülészeti és nőgyógyászati pavillont mielőbb kövesse a tuberkulózisban szenvedők részére tervezett pavillon. Sajnos, hogy a kórháztulajdonos Borsodvármegye e tervének kivitele még mindig pénzügyi nehézségeken múlik. Kell, hogy e kérdés minden érdekelt tényezőt vállvetett működésre ösztönözzön, mert egy külön tuberkulózis-osztály nem csak humánus, de prophylaktikus szempontból és nagy horderővel bír. Különösen ez utóbbi szempontból kívánatos, hogy városunkban az utóbbi időben megindult tuberkulózis elleni küzdelem a pavillon létesítésének előbbre vitelét munkarendje első pontjai közé felvegye. A városi tanács azon törekvése, hogy a gyermekosztályt nélkülöző közkórház kiegészítéséül esetleg a közkórházzal kapcsolatosan egy modern gyermekosztály létesítését elősegítse, ugyancsak a legközelebbi feladatok közé sorolandó. Remélnünk kell, hogy a minden törekvést és tervezést lenyűgöző mostoha pénzviszonyok kedvező alakulásával e kérdés megfelelő formában feléled. Egy gyermekosztály szinte nélkülözhetetlen voltánál fogva a kérdés megoldása a törvényhatóságnál minden bizonnyal rokonszenvre fog találni. Az Erzsébet-közkórház jelentőségét 1912. évi betegforgalmának következő számadatai illusztrálják: Ápoltatott bel- és elmebeteg 3.842, sebészi eset 1.407, szembeteg 516, női betegségben szenvedő és szülészeti eset 551, összesen 134.582 ápolási nappal/' 337 A polgármesteri jelentés és annak statisztikai adatai tehát máiszámot adnak a szülészeti és nőgyógyászati osztály normális és folyamatos működéséről, a tüdőbeteg osztály és a gyermekgyógyosztály megépítésének és működtetésének nélkülözhetetlen fontosságáról. (Mindkettőre a Bethlen-i stabilizáció időszakában, és a Speyer-amerikai bankkölcsön felhasználásával nyílik lehetőség.) Nagy Ferenc jelentése kitér még a város kezelésében lévő Szent István járványkórház működésére, a „Vay-út mentén, a Szinva partján izoláltan álló kolera, pestis és már vészes jellegű kórok részére fennw NAGY F. 1913. 82-83.
