Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

utca irányába helyeződött, illetve épült fel. Három teremből, a boncteremből, a hulla-teremből és az ezekhez csatlakozó, téglalap alaprajzú ravatalozóból állt. így 1908. nyarától megvolt annak a lehetősége, hogy innen kísérjék a város bármelyik temetőjébe a kórházban elhunyt személyt. A hullaházhoz hasonlóan az elkülönítő megépítésére a Halász és Kerekes miskolci építő vállalkozás kapott megbízást. A földszintes elkülönítő a belgyógyászat épületével párhuzamosan kapott helyet úgy, hogy bejárata a kórház belső útjáról volt megközelíthető, s csaknem szemközt helyezkedett el az elmegyógyászat épületével.

334 A következő évben Köllner Károly igazgató építési engedélyt kért az alagsorral-földszinttel és első emelettel elképzelt szülészeti épülettömb munkálatainak megkezdésére. A szülészet és nőgyógyászat épülete a sebészet és az elmeosztály között jelent meg a kórházi alaprajzon úgy, hogy az építéssel Ungár Mór mérnököt bízták meg 1909ben. Az épület bejárata - mint a többi esetében is - a kórházi főút irányából nyílik, de fő homlokzata a sebészeti pavilonra, azaz a Csabai kapui útra néz.

335 1911-1912-ben (a háború kitörése előtti utolsó beruházásként) felépült a kórház telek Népkert felé eső részén, a későbbi Farkas Károly utcára homlokzatával néző három szoba, konyha, fürdőszoba, kamra, előtérből álló „szolgálati lakás", amely hivatalosan gépész-lakásként jelenik meg az iratokban. (A kórház 1925-ben készült alaptérképén ez már a bakteorológiai laboratórium helyével azonosítható.)

336 Miskolc város polgármestere a háborús években Nagy Ferenc (1880-1937) volt. Ezt a közhivatalt 1912-1917 között töltötte be, majd őt követte 1917-1922 között Szentpáli István (1861-1924) második polgármesterségének időszaka. Nagy Ferenc 1913-ban „Jelentés"-t készített a város közállapotairól. A kórházakkal és gyógyintézetekkel kapcsolatban e munkában a következőket olvassuk: „Miskolcz város e tekintetben (tehát a már fellépett betegségek elleni küzdelemben) viszonylag kedvező helyzetben van. Ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország igen tekintélyes népes és fejlett városai, mint Szeged, Nagyvárad, Kassa, stb. régi, sok tekintetben fogyatékos kórházakra vannak utalva és ma korszerű kórházak megalakulásának súlyos 3M B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.1777/1910. 335 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906.14.433/1910. 33h B.-A.-Z. m Lt. IV. 1906.17.894/1911.