Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

igazgatástörténeti csemegére is bukkanhatunk: „az erkölcsiséget annyira rontó téli fonóházakat meg ne tűrjék s oly egyéneket, kik lo­pás, gyújtogatás, gyilkosság, vagy más bűntény miatt fenyítve voltak különösen szemmel tartsanak, s minden léptökre s tettökre felügyel­jenek" - olvashatjuk. 134 A közigazgatás menetének személyi és dologi biztosítása mellett a kormánybiztos feladata volt a közrend és biztonság feletti felügyelet is. A közrend biztosítása elsődlegesen azt jelentette, hogy a 48-as eszmék terjesztését, az abszolutista kormány elleni kritikát meg kel­lett akadályozni. Ennek egyik módja a sajtótermékek forgalmának felügyelete és a sokszorosításra kerülő sajtótermékek cenzúrázása számított. A sajtórendőri munkát a főszolgabírák és a miskolci főbíró látta el. Az ő feladatuk volt, hogy a helytartóságtól érkező jegyzékek alapján figyelemmel kísérjék a tiltott nyomtatványok forgalmát, s ők ellenőrizték a nyomdászokat. Amennyiben a helytartóság a nyom­tatványokat utólag kormányellenesnek minősítette vagy engedély nélkül készültek, a példányokat elkobozták. A hírlapok forgalmára is figyelemmel kellett lenniük, bár ezeknek a száma csak a közhangulat enyhülésével, 1864-1865-ben kezdett emelkedni. A korábbi években a megyében mindössze egy hírlap jelent meg, a „Megyei Közlöny", amely helyi értesítő volt, 1850-től hetente egyszeri megjelenéssel. Az országos ellenzéki lapok terjesztését is figyelemmel kísérték, a közhi­vatalok rendeléseit számon kérték. Az ezzel kapcsolatban készült já­rási felmérések közül három járásból nemleges jelentés érkezett be, azaz az elöljáróságok semmiféle lapot nem járattak. A jelentések kö­zött van egy figyelemre méltó is. „ ...az ellenzéki lapok hordásának meggátolása tárgyában azon első intézkedést tettem, hogy egy ren­deletet adtam ki a községek elöljáróságainak oly formán hogy - mi­után az előleges költségvetések jelenleg vágynak munkálat alatt, ne­kem mindenik község jelentse be, hogy hordat-é és miféle című hír­lapokat, hogy ezen jelentésük nyomán figyelve különösen a községek vagyoni állására, megbírálhassam, hogy gazdasági szempontból véve mely hírlapok lesznek a községek nagyobb terhelése nélkül járatha­tók. - Ezen rendelkezésem folytán ez ideig már a jelentékenyebb s vagyonosabb községek azt jelentették, hogy a község rovására hírla­pokat ez ideig sem hordattak, ezentúl sem fognak hordani. Követke­134 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/a. 309/ ein. 1862.

Next

/
Oldalképek
Tartalom