Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

zésképpen járásom területén az ellenzéki hírlapok elterjedésétől teljességgel nem tartok" 135 - írta Kiss Lajos a szendrői főszolgabíró. A sajtóügyi igazgatás legjelentősebb eseménye, amely a hivatal átszervezését is maga után vonta a miskolci Rácz Ádám nyomdájában megjelenő naptár betiltásának ügye volt. 1863. novemberében nyomtatta ki Rácz Ádám a „Miskolci kis házi naptár 1864 évre" címmel az új naptárt s ennek 36-37. lapján „Mi tűrés és tagadás" címmel egy vers jelent meg, melyet a helytartóság kormányellenesnek és izgató hangúnak bélyegzett. Utasította a helytartó a főispánt, hogy a miskolci sajtórendészet felelősétől igazoló nyilatkozatot kérjen, a nyomdában a példányokat foglalja le, a nyomdában nyomozza ki, hogy hány példány került ki a piacra és próbálja felkutatni és elkobozni ezeket a példányokat. László József igazoló jelentéséből kibontakozik a részletes történet: „Méltóságodnak f.é. febr. 9-én kelt rendelet folytán, a helybeli Rácz Ádám könyv nyomdájában m.év. november havában nyomatott 1864-ik évre szóló Miskolci házi naptár czímű nyomtatvány 36 s 37-ik lapjain Mi tűrés tagadás felirattal megjelent kormány ellenes izgató versezet, általam, mint sajtórendőri teendőkkel megbízott hivatalnok által, miokoni meg nem akadályozása irányában tisztelet teljes nyilatkozatomat következőkben van szerencsém előterjeszteni. Én a kérdéses versezetet az érintett miskolci naptár kinyomtatása s beköttetése után olvastam; fel is szólítottam Rácz Ádám nyomdászt aziránt, hogy a kérdéses versezetet - melyet én kormányellenesnek tartok - miért nyomtatta a naptárba? Miután azonban ő előttem be igazolta, hogy azon versezet már 1861-ik évi ápril 20-án a Jókay szerkesztése mellett kiadott, s jelenleg is megjelenő Üstökös című humorisztikus lap 16-ik száma alatt megjelent; azt, mint hogy be nem tiltatott, a magas kormány figyelmét meg nem érdemlő egyszerű munkának, s nem kormányellenesnek tekintve, meg nem akadályozhattam."

136 Az igazoló jelentésben felhozott indokokat a helytartóság nem tartotta elégségesnek, tekintve, hogy az „Üstökös" megjelenése idején „köztudomás szerint a sajtó körüli felügyelet nem a megkívántató módon gyakoroltatott". A helytartóság egyenes utasítására a főispán László József főbírót a sajtórendőri teendők alól felmentette, helyére Tomcsányi Menyhért főjegyzőt bízta meg, akinek ezentúl Miskolc város sajtórendőri felügyelője lett a hivatali címe. 135 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. 249/KB. 1862. 136 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. 315/1864.