Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

kolci városi hatóság és az újjáalakult megyei bizottmány együttműködését 1848 folyamán - eltekintve a város önállósági törekvéseitől összességében jónak mondhatjuk, a hadiesemények előtérbe kerülésével pedig decembertől mindkét testület lényegében egyformán végrehajtó szerepet kapott a honvédelmet szervező kormánybiztosok irányítása alatt. 1848-ban feltűnő még, hogy több más nagyvárossal ellentétben az átalakulás felfokozott napjaiban Miskolcon nem került sor különböző, rendkívüli felhatalmazással bíró vagy kifejezetten forradalmi szerv megalakítására („csendbiztosság", „közbátorsági választmány" stb.), pedig ilyeneket nemcsak Pest-Budán, hanem az ország más városaiban is alakítottak.

54 Miskolcon ennek okát március msodik felében bizonyára abban kereshetjük, hogy a város nem volt önálló törvényhatóság, a közbiztonsággal kapcsolatos érdekei átmenetileg teljesen egvbeestek Borsod vármegyével, továbbá a városvezetők figyelmét a szabad királyi városság elnyerésének lehetősége foglalkoztatta inkább. Feltűnő továbbá, hogy a városi tanács - annak ellenére, hogy nem került sor új tisztújításra - végig élvezte a lakosság egészének feltétlen bizalmát. Ennek látványos megnyilvánulása volt, hogy a fontosabb, a lakosságot közvetlenül érintő döntéseket, országos politikai eseményeket nyilvánosan - a tanácsülési jegyzőkönyvek visszatérő szóhasználatával, „nagyszámú polgárok jelenlétében" - vitatták meg illetve fogadták el. A várospolitika társadalmi bázisának kiszélesítése az 1848-as fordulat egyik közvetett, annak szelleméből egyenesen fakadó következményének tekinthető. Miskolc önállóságával kapcsolatban többször joggal hivatkoztak továbbá arra, hogy a népképviseletről szóló törvény külön választókerületnek minősítette a várost, ráadásul - nagyságának, jelentőségének elismeréseként - biztosította, hogy két kerületben válasszon képviselőket az országgyűlésbe, amit fel lehetett fogni egyfajta „kárpótlásként" is a szabad királyi városi kiváltság nélkülözéséért.

55 Nem véletlen, hogy a város hatósága nagy gonddal hajtotta végre a választásokkal kapcsolatban érkezett belügyminiszteri leiratokat.

56 A választásokat lebonyolító „központi választmány" (választási bizottság) május 15-én alakult meg Dominkovits Lajos elnöklete alatt. Má54 Vö. pl. BALOGH 1.1981. 477-478. p.; KAJTÁR 1.1975. stb. 55 Ld. 1848/5. tc. 5. § 40. t. MT. 1836-1868. 225. p.; vö. PLBI. 1998.16. p. 5h A választásokkal kapcsolatos fontosabb iratok csomói: B.-A.-Z. m. Lt. 1501/e. 124. dob. 434/1848., 481/1848. sz.