Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
politikai helyzetet. Nézete szerint a kormány teljes mértékben élvezi az uralkodó bizalmát, ezért a változásra csak akkor nyílik kilátás, ha a kormány jogtiprásait megelégelvén a munkapárt soraiból legalább 40-50 képviselő kilép, így kényszerítve kisebbségbe a kormányt. Bár hírek érkeznek képviselők kilépéséről, de ezek száma legfeljebb 6-8 fő, tehát a nagyobb tömegű kilépésekre még várni kell. Véleménye szerint ez nem is fog megtörténni, tehát a helyzet borúlátásra ad okot. A város vezetése a politikai feszültségek ellenére a munkáját végezte és a kormányhoz is több fontos ügyben fordult. 1913. februárjában Tarnay főispán és Nagy Ferenc polgármester vezetésével küldöttség indult Lukács miniszterelnökhöz 416 , személyes kihallgatást kérve. A főispánon és a polgármesteren kívül a küldöttség tagja voltak: Koós Samu, dr. Sugár Ignác iparkamarai titkár, Lichtenstein László, Vidats János, Bónis Bertalan, Melczer László, Neumann Adolf. Kérelmük a tervezett debrecen-hajdúnánási vasúthoz kapcsolódott. Nevezetesen, azt kérték a miniszterelnöktől, hogy a tervezethez képest ne hosszabbítsák meg 17 kilométerrel a vonal hosszát, mert a toldás úgyis csak néptelen vidéken haladna keresztül. Miskolc gazdasági érdeke is azt kívánja, hogy minél rövidebb (időben és kilométerben) legyen az út Miskolc és Debrecen között. Lukács László válaszában kifejtette, hogy örömmel veszi át a kérelmet, annál is inkább, mert nem hitte, hogy a „mai viszonyok között érdeklődés mutatkozik még gazdasági ügyek iránt". Bár a vasút ügye nem rá, hanem á kereskedelmi miniszterre tartozik, de a miniszterelnök támogatásáról biztosította a miskolciakat. A kereskedelmi minisztériumban Beöthy miniszter távolléte miatt Kálmán államtitkár fogadta a küldöttséget és ígéretet tett a kérelem támogatására. Nagy Ferenc ígéretéhez híven ebben a feszült politikai helyzetben is igyekezett a „pártoskodást" a városháza falain kívülre szorítani. Nem engedte meg az üléseken a politikai villongásokat, saját ellenzéki politikai nézetét sem döntéseiben, sem a tanácstagokhoz fűződő viszonyában nem lehetett tetten érni. Ellenben a városi politikai élet puskaporos maradt. A szociáldemokraták 1913. június 9-én újabb gyűlést szerveztek a Korona szálló nagytermébe. A rendre egy szakasz rendőr vigyázott, de incidens mint a miskolci tömegrendezvények döntő többségén - nem történt. 416 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 16. kgy./1913.
