Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

egy kicsit szabadabban lélegezniük, ezért a szorosan vett hadseregszervezés mellett „itt az ideje, hogy minden ilyen alkalmat a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás gyorsítására fordítsunk, mely a háború idején a köznek is, az egyeseknek is érdeke ellenére huzamosan fennakad."

82 Előírta, hogy a hiányzó újonclétszámot 14 nap alatt állítsák ki, valamint a kivetett adót szedjék be. Maga is tisztában volt azzal, hogy a háborús megpróbáltatások között az adóztatásnak milyen hatása lehet a közvéleményben, ezért előírta Borsod vármegyének: „ne használjanak egyenesen s egyedül erőt, hanem a népet az adózás szükségéről, s abbeli kötelességükről világosítsák fel", magyarázzák meg az áprilisi törvények szellemében. A szolgabírókat kötelezte, hogy gyakran látogassák a településeket, szedjék össze az ellenséges hirdetményeket, tegyék közzé a magyar kormányét, sőt lássák el azokat nyilvános, erőteljes magyarázatokkal. Szigorúan meghagyta a lelkesítő célzatú népgyűlések tartását, hogy a kardok mellett a szó hatalmas fegyverével is harcolhassanak a hazáért. Mindezt aprólékos pontosításokkal is ellátta: „Alkalmas helyek választandók. Az egyházak szent helyek, s talán legalkalmasbak a haza szent ügyét bennök tárgyalni, Istennek mindenható és megszentelő ihletése alatt." Stb. A hadseregellátás terhei, a kápolnai csatát megelőző és követő események hatása (például a csatát megelőzően Miskolc körzetében hajtották végre a honvédsereg összpontosítását

83

) azonban nem tették könnyen lehetővé a megyei közigazgatás békés mederbe terelését, különösen azért nem, mert március 3-án újra cs. kir. csapatok szállták meg a borsodi megyeszékhelyt, hasonló okokból és következményekkel, mint január végén, ezúttal Georg Ramberg tábornok vezetésével. A megyei tisztviselők engedelmességre kényszerítése, a politika foglyok elengedése és az amúgy is szűkös élelmiszer- illetve ruházati cikk-készlet megcsapolása mellett nagy hangsúlyt fektettek az esetleges fegyverek felkutatására (még a minorita kolostor temetőjében is!), és ostromállapotot hirdetett. A lakosságot ellenőrizték, a szabad mozgásban gátolták, minden közintézményt bezártak.

84 Mindez azonban csak pár napig tartott, a szolnoki áttörést követően ugyanis 8-án sietve távoztak a városból, helyüket a lakosság nagy megelégedésére Görgei Artúr alakulatai foglalták el. Görgei a szabadság82 B.-A.-Z. m. Lt. 601/b. 1849.; vö. B.-A.-Z. m. Lt. 601/a. 1849. 106. sz.; FAZEKAS Cs.50MORJAI L. 1998. 56-59. p. « Vö. HERMANN R. (szerk.) 1996. 275-276. p. w DOBROSSY I. (szerk.) 1998. 59-60. p.