Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

harc alatt többször megfordult Miskolcon, érdekességképpen megemlítjük, hogy amikor a városban állította fel március 21-én a főhadiszállását, a helyi cukrászmesterek termékeit különösen megkedvelte.

85 Az élvezeti cikkek mellett azonban az alapvető élelmiszerek tekintetében sokat romlott a helyzet, február-márciust a városban általános áremelkedés, és az ennek nyomán járó nyomott közhangulat jellemezte. Az árak növekedése, a korábbi kötött árszabásból fakadó problémák, különösen a marhahús kapcsán voltak szembetűnőek, amint erre a helyi mészárosok szinte mindennapos panaszaiból következtethetünk. Legfőbb gondjuknak a húshiányt és a megfelelő vágómarha beszerzését nevezték, rendszeresen kérték, hogy emeljék a hatósági árakat vagy tegyék szabadárassá termékeiket. A probléma kapcsán még május-júniusban is szinte ugyanazok az érvek szólaltak meg.

86 A diadalmas tavaszi hadjárat sikereivel átmenetileg a frontvonal is távolodott Miskolctól. Április-májusban Miskolc több, regionális jelentőséget meghaladó esemény helyszíne is volt. A városban alakult meg például a híres lengyel légió.

87 (Lengyel alakulatok korábban is gyakran megfordultak Miskolcon, bizonyára a város északmagyarországi fekvésével is összefüggésben.) Április 24-én az országgyűlés Kossuth javaslatára újabb 50 ezer újoncot szavazott meg a honvédség részére, és az egyik szervező központ (ezúttal a 96. zászlóaljé) ismét Miskolc lett.

88 A városban rendkívül fényes körülmények között ünnepelték meg a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetését, a vármegye és a városi tanács egyaránt meleg hangú köszöntőleveleket intézett Kossuthhoz a trónfosztás miatt. A miskolci közvéleményben, részben a protestáns gyökerű függetlenségi tradíció miatt is, az új magyar állam iránt jelentős bizalommal viseltettek.

89 (Persze, hogy mit hozott volna a jövő, rejtély. Az is tény ugyanis, hogy a hirtelen megnyilvánuló lelkesedésnek bizonytalan volt a társadalmi háttere. Hiába volt Miskolc a felvidéki városokhoz hasonló sajátos „polgárvárosának

90 tekinthető a mezőgazdasági centrumok parasztpolgárságával és a szabad királyi városok valódi polgárságával 85 HERMANN R. 1997. 86 B.-A.-Z. m. Lt. 601/a. 1849. 116., 120., 170., 535. sz.; FAZEKAS Cs.-SOMORJAI L. 1998. 59., 63-64., 76. p. 87 Ld. pl. HERMANN R. (szerk.) 1996. 214-215. p. 88 HERMANN R. (szerk.) 1996. 312-313. p. 89 Ld. pl. B.-A.-Z. m. Lt. 601/a. 1849. 524-528. sz.; 601/b. 620/1849. sz.; FAZEKAS Cs.SOMORJAI L. 1998. 73-76, p. stb. 90 A kifejezés forrása: VÖRÖS K. 1977. 27-28. p.