Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
kálatait végezte. 171 Horváth Lajos hozzászólásában felhívta a képviselők figyelmét, hogy a bizottságok munkája „közös magunk ügye, s nem politikai ügy, mert városunk nem lévén köztörvényhatósági joggal felruházva, az országos politikába beleszólása nem leend, s így a jövő képviseletnek más feladata nem lesz, mint emelkedésre hivatott városunkat nevezetessé tenni, polgárainak java, s boldogulására munkálni." 172 Április 16-17-én került sor a képviselői választásokra, s június 3-án megtartotta alakuló ülését a megválasztott új képviselőtestület. Június 13-án megjelent a „Miskolcz rendezett tanácsú város szervezete" szabályrendelet, júliusban megtörtént a tisztújítás, polgármesternek újra Lossonczy Farkas Károlyt választották. 173 Augusztusban megválasztották a szakosztályok tagjait, ezzel befejeződtek a törvény által előírt szervezési munkálatok. Ha nem is a nagy nyilvánosság előtt, de folytatódott a törvényhatósági jog megszerzéséért életre hívott mozgalom. A polgármester vezetésével a hivatalnoki kar összegyűjtötte azokat az adatokat, amelyek érvként jöhettek számításba egy kérelem megfogalmazásakor. 1873. január 13-án tartott közgyűlésen a zárszámadás tárgyalása után a polgármester elérkezettnek látta az időt, hogy indítványozza Miskolc törvényhatósági jogállásának kérvényezését: „Vajon nem látja-e elérkezettnek az időt, a város szellemileg, anyagilag előre haladt, teljesen megérett közönsége arra nézve: hogy önálló törvényhatósággá leendő átalakulása iránt higgadt, és komoly tanácskozások indíttassanak meg." 174 A képviselők határozata alapján a kérdést közgyűlési napirendre tűzték. A Borsod hasábjain ezt követően élénk hírlapvita indult a kérvény időszerűségéről. 175 Lévay József, a vármegye főjegyzője óvott a hirtelen elhatározástól: a tárgy Miskolcra nézve rendkívüli fontossággal bír, meg kell vitatni milyen előnyökkel és hátrányokkal jár. 1848 előtt lényeges volt a cím elnyerése, hogy megszabaduljon a földesúri tehertől. Most, amikor a törvény biztosítja az egyenjogúságot, a közös teherviselést, kiváltságok elenyésztek, a királyi városok politikai jelentősége csökkent. Milyen előny származhat ebből: a megye gyámsága alóli felszabadítás. Szükséges ez? Nem, hiszen a megye nemhogy gátolná, de elő171 B.-A.-Z. m. Lt. 1902/a. 23/1872. 172 Borsod, 1872. 10. sz. 173 1867 óta töltötte be a polgármesteri tisztséget. 174 Borsod, 1873. 3. sz. 175 Borsod, 1873. 4-6. sz.