Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

Farkas Károly polgármesteri tevékenységével. A második korszak az 1878-as árvíz pusztításának újjáépítése és a törvényhatósági jog iránti kérelem megalapozása, a városfejlesztés gyorsítása (18781890). Végül egy hosszú küzdelmes időszak a „folyamatos ráhatás és kapcsolatépítés" időszaka, amely végül is elvezetett a kívánt cél, a törvényhatósági jogállás megszerzéséhez. Az utóbbi két korszak kiemelkedő egyénisége Soltész Nagy Kálmán polgármester, aki először, mint a város első tisztviselője (1878-1901) később, mint Miskolc egyik országgyűlési képviselője vezette a mozgalmat. A korszak utolsó polgármestere, Szentpáli István is elődjeihez méltóan képviselte a várost, jogállásának megváltoztatásában. A miskolci Deák-párt központi választmánya 1872. február 24-én felhívást tett közzé a Borsod hasábjain. A belügyminiszter január 23-i körrendelete után a megye már utasította a város elöljáróságát, hogy készítse el mielőbb a községi törvény értelmében a város közigazgatási szervezetét. Felhívta a figyelmet milyen eredményeket ért el már a város és a jövőben is csak akkor várható eredmény, ha a város „legértelmesebb, a közügyekért élénken érdeklődő, s minden tekintetben megbízható polgárai" jutnak be a képviselő testületbe.

170 Március 4-én, a város képviselőtestületi közgyűlésén ismertette a polgármester a vármegye utasítását a községi törvény szervezeti végrehajtásának megkezdéséről. A belügyminiszter hangsúlyozta, Miskolc esetében nem látja szükségét, hogy külön részletes utasítást adjon ki a törvény végrehajtásával kapcsolatban, ezért a testület megválasztotta azokat a bizottságokat, amelyek felügyelték, illetve végrehajtották a város közigazgatási szervezetének átalakítását. Négy bizottságban összesen 48 képviselő és a város hivatalnoki kara végezte ezt a munkát. A legnépesebb bizottság (21 fővel) foglalkozott a képviselőtestület hatáskörének és ügyrendjének megalkotásával, a tisztikar, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának és fizetésének megállapításával. Szabályozták az egymás közötti viszonyukat és meghatározták a város alkalmazottainak munkakörét. A második bizottság (9 fő) az árvaszék korszerűsítését végezte el, a harmadik (9 fő) a legtöbb adót fizetők névsorát állította össze. Ők állították össze a választói névjegyzéket és pontosították a választó kerületek számát. A negyedik bizottság (9 fő) a rendőri szervezet kialakításának mun170 Borsod, 1872. 9. sz.