Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

csú város önállóan nem írhat az országgyűlésnek, csak az önálló törvényhatóságon, a vármegyén keresztül. A vármegye véleménye pedig negatív, hiszen jelentős bevételtől esne el, ha támogatná az önállósodási törekvést. A megyei többségű országgyűlés már csak szolidaritásból sem engedte, főleg nem egy precedens értékű törvényt. Ennek ellenére - más út nem lévén - a rendezett tanácsú városok az országgyűlésen keresztül próbálták elérni jogállásuk megváltoztatását. A említett 1870/18. tc. három csoportba sorolta a törvényhatósági joggal nem rendelkező községeket: megkülönböztetett rendezett tanácsú városokat, nagyközségeket és kisközségeket. Miskolc rendezett tanácsú városként alakulhatott meg. A rendezett tanácsú város közvetlenül a megyei igazgatás hatáskörébe tartozott, nem érintkezett a közvetítő járási hatóságokkal. A rendezett tanácsú város első tisztviselője a polgármester volt. A városi igazgatás hatásköre és gyakorlásának módja a törvényhatóságokéval azonos alapokra épült, önkormányzati és átruházott feladatok teljesítéséből állt. Önkormányzati hatáskörében a város szabályrendeleteket és határozatokat alkothatott a megyei törvényhatóság jóváhagyása mellett. A közigazgatási költségekről a város maga gondoskodott, s ennek megfelelően adót vetett ki. A városi hatáskör kiterjedt a közös vagyon feletti rendelkezésre: a községi utak, hidak, közlekedési és egyéb eszközökre, az iskolák és rokonintézetek feletti ellenőrzésre. Az árvaügyek kezelését a város saját árvaszéke gyakorolta, és saját rendőrsége látta el a közrendészet mellett a mezei, vásári, építészeti és egészségügyi rendészetet is. A város hatásköre kiterjedt a területén lakókra és tartózkodókra, valamint a város területén fekvő vagyonokra. Az önkormányzati jogok gyakorlását a törvény városi illetőséghez kötötte. Önkormányzati jogait a város képviselő testület útján gyakorolta, amely Miskolc esetében 100 választott képviselőből és 100 legtöbb adót fizető virilisből állt. A képviselőtestület határozatainak végrehajtó szerve és a közigazgatási hatóság a városi a tanács, amely a képviselőtestület által választott, vagy kinevezett tagokból állt, élükön a fegyelmi jogkörrel rendelkező polgármesterrel. Miskolc küzdelmének három markáns korszaka különböztethető meg. Az első a községi törvény bevezetésétől a földesúri terhek megváltásáig tart (1872-1877), amely egybeesik Lossonczy