Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
gabíró működése. Miskolc helyhatósági jogköre a megye székházának kivételével minden személyre és vagyonra kiterjedt. A főbíró és a tanács az 1848 előtti hatóságát az akkori eljárás szerint gyakorolta. A belső igazgatás költségeit osztálykülönbség nélkül mindenki viselte és annak minden ágában a városnak önadóztatási joga volt, de megyei engedéllyel. 165 A tisztújítás során Miskolc a szabad királyi városokban szokásos tisztikart választott, de minden engedmény, amit a megye adott csak, a soron következő országgyűlés döntéséig szólt. Táplálta egy ideig a reményt - mint említettük - az 1861. február 25én érkezett uralkodói meghívólevél az országgyűlésre, a címzése szerint: „Miskolc városához, mint külön álló törvényhozó testülethez" 166 , de a politika másképpen döntött. A kiegyezést létrehozó politikusok többsége ragaszkodott a vármegyei autonómiához és ez lehetetlenné tette a kis- és középvárosok közjogi befolyásának növelését. 167 Ezért már nem is okozott nagy meglepetést az 1867. május 16án kelt miniszteri leirat, amely szerint Miskolc a megyei köztörvényhatóság alá tartozik. 168 Nem változtatott Miskolc közjogi állásán az 1870/42. tc, a törvényhatósági törvény sem. 1870-ben 153 önálló törvényhatóság volt, közöttük 72 városi önkormányzat. Igen sokan közülük az akkori mezővárosi szintet sem érte el. A szabad királyi városok törvényhatósági jogának elismerése lehetetlen helyzetet teremtett. A meglévő nagy különbségek ellenére azoknak elismerte a vármegyékkel egyenlő törvényhatósági jogát, ugyanakkor az egyes kisebb szabad királyi városoknál jóval jelentősebb mezővárosokat a városoktól elszakítva a községek közé sorolta. 169 Az 1871/18. tc, a községi törvény alapján Miskolc is rendezett tanácsú város, önkormányzata és igazgatása a megye önkormányzatának volt alárendelve. A törvény olyan rendelkezéseket nem tartalmazott, amely az önálló törvényhatóság elnyerésének feltételeit szabályozta volna. Maradt tehát az országgyűlés kompetenciája, s annak elsősorban megyei többségű képviselete, amely engedélyezhette egy új törvényhatóság létrejöttét. A rendezett taná165 B.-A.-Z. m. Lt. 1601/a. 1 .k. 35-36. p. 166 B.-A.-Z. m. Lt. 1601/a. 1. k. 62. p. ifi7 STIPTA 1.1997.1. k. 210. p. lftS B.-A.-Z. m. Lt. 1601/a. 2. k. 1867. május 25-i közgyűlés jegyzőkönyve 159 Az 1876. 20.tc. rendezte ugyan bizonyos szinten az aránytalanságot, hiszen 42 törvényhatósági jogú várost rendezett tanácsúvá alakított át, de az egykori mezővárosok közül egy sem kapott önálló törvényhatóságot.
