Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
ság során keletkezett pénzügyi vitákat bírálták el. Az elnökből, két rendes és pótbíróból valamint jegyzőből álló bíróság az egykori kerületi táblák székhelyén működött. A vegyesbíróságokat az 1871/3132. tc. szüntette meg. A polgári államépítés első éveiben a korszerű bírósági rendszer kiépítése terén több fontos intézkedés történt. Ennek ellenére még mindig széttagolt és nehezen áttekinthető volt a bíróságok felépítése. A bírói függetlenség elve, az összeférhetetlenség tilalma deklarálva sem volt, a bírói állás betöltésének továbbra sem voltak pontosan körülhatárolt szakmai feltételei. Ezt a hiányt pótolta a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869/4. tc, amely először foglalt el elvi álláspontot a közigazgatás és a bíráskodás elválasztása mellett. Rögzítette azt az elvet is, hogy „az ítélkezés mindig a király nevében történik, a bírákat a király nevezi ki és az állampénztár fizeti". Ekkor szabták meg első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, a hivatali összeférhetetlenség szabályait. Elvi súlyú intézkedés volt a bírói függetlenség szabályozása, amely szerint a bíró csak a törvénynek (törvényerejű szokásnak) van alávetve. A bíró - a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve - elmozdíthatatlan, áthelyezhetetlen volt, fizetését leszállítani nem lehetett. Ez a törvény sem volt azonban minden meghirdetett elv realizálásában következetes. Nem választotta el következetesen a közigazgatást a bíráskodástól; a kihágási ügyek nagy részét továbbra is közigazgatási hatóságokra bízta, miközben a bíróság is végzett közigazgatási feladatokat (telekkönyvezés, választási biztosság). Többen nem tartották a bírói függetlenséggel összeegyeztethetőnek azt az intézkedést sem, amely szerint a bírói kinevezésekre az igazságügyminiszter tett előterjesztést. Fontos garanciális rendelkezés volt a bírák büntetőjogi és anyagi felelősségének szabályozása (1871/8. tc). Ez volt az első törvény, amely megszabta, milyen esetekben és mely fórumok dönthettek az igazságszolgáltatás kulcsszereplőinek ügyeiben. Alapelvként rögzítette, hogy bíró magatartása felett csak bírói testület mondhat ítéletet. Kizárta a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozását a bírói ügyekbe. 156 Az 1868/54. tc még három évig lehetővé tette az önkormányzati igazságszolgáltatást, ez egyben az önálló városi bíráskodás utolsó időszaka volt Miskolcon is. A magánjogi jellegű jogvitákat 1871 vé1M RÁTH Gy. 1861.; ÖKRÖSS B. 1863.; NÉV AI L. 1961.; SASHEGYI O. 1981.; MÁTHÉ G. 1982.; BONIS Gy.-DEGRÉ A.-VARGA E. 1996.
