Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

géig még a városi bíró vagy helyettese, nagyobb jelentőségű ügyekben a városi törvényszék látta el. A törvényszék hetenként, meglehetős szabályossággal, legtöbbször Éles János albíró elnöklete alatt ülésezett. Az ülések egy részét Farkas Károly főbíró vezette. A bíróság kivétel nélkül testületi határozatot hozott, az ítélkezésben törvényszéki tanácsnokok, közgyámok vettek részt. Az ülések jegyzőkönyveit Diószeghy György törvényszéki jegyző vezette, aki az ítéleteket is fogalmazta.

157 Az eljárás a felek kérelmére indult. A városi törvényszék gyakorlatában szigorúan ragaszkodtak az ügyfelek rendelkezési jogosultságaihoz. Minden esetben felfüggesztették a pert, ha az előzetes kérdésben büntetőbíróság döntött, illetve, ha a perben kiskorú személy nem rendelkezett megfelelő képviselettel. Gyakori volt a per felfüggesztése azért, mert egy büntetőbíróságot kellett előzetes döntés céljából megkeresni. Az is előfordult, hogy az áttételre az ítélet meghozatala után került sor.

158 Az ítélkezés hátramaradt dokumentumaiból kiderült, hogy az eljárás során a formális jogegyenlőség érvényesült, a korábbi rendi állás sem az alkalmazandó anyagi jogi szabályok, sem az eljárás rendje terén nem játszottak szerepet. Az ingatlan vagyon esetén a városi bíróságnak nem volt hatásköre. Ezt a jogkört a megyei törvényszékek látták el. A város törvényszéke - történetében először - átvette a korábbi egyházi bíróságoktól a házassági vagyonjogi és a végrendeletek érvényességével kapcsolatos pereket. Korlátlan volt a városi törvényszék első fokú hatásköre az árva- és gyámhatósági ügyekben. A bíróság illetékességét az alperesnek rendes lakhelye vagy állandó szállása szabályozta. A vizsgált időszakban a bíróság ügyeinek kb. 10%-a megkeresés volt. A társhatóságok hivatalos felhívásának a bíróság köteles volt eleget tenni. A korabeli városi igazságszolgáltatási eljárás sommás vagy rendes volt. Az előbbi esetben egyes bíró, az utóbbiban a városi törvényszék járt el. Sommás eljárás alá tartoztak a 300. forint értéken aluli keresetek, az olyan ügyek, amelyeket a felek ilyen eljárásra utaltak, a két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek teljesítése iránti keresetek, a két évnél nem régibb bér és haszonbér megfizetése iránti keresetek, a mezőrendőri ügyek, a szolgálati, fuvarozási, szállítási és munkabérek vagy díjak iránti keresetek az összegre való tekintet nélkül. 157 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1606/a. 8-9. köt. 158 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1606/a. 8. köt 516/870. sz.