Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

gítással, alkalmi versekkel és üdvözlő táviratokkal. Vay Miklóst hamarosan fivére, báró Vay Lajos követte a főispáni székben, amelyet április 30-án foglalt el. Az általa vezetett megyei bizottmány kulcsembere, első alispánja, Mocsáry Lajos a baloldali nézeteiről ismert 48as politikus lett. Magyarország és a Habsburg Birodalom viszonyát szabályozó törvények országgyűlési elfogadása után, 1867. június 8-án Ferenc Józsefet ünnepélyes külsőségek között királlyá koronázták, megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. A kiegyezés a Habsburg Birodalmat polgári alkotmányos monarchiává alakította át. Az államhatalmat a polgári állam alapvető intézményei; a parlament és a miniszteriális kormány gyakorolta. A jogrendszer polgári átalakítására is sor került, az 1868. tc. 54. kimondta a nemesi előjogok teljes megszüntetését, az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét. 1865. november 25-én volt a képviselőválasztás Miskolcon, az északi kerület Vadnay Lajost, a déli kerület Horváth Lajost választotta meg. Vadnay Lajos 1861-ben is képviselője volt a városnak, Deák Ferenc politikai barátjaként tartották számon, Horváth Lajos 1848ban Szemere Bertalan mellett dolgozott, a Deák párt feltétlen híve volt. Az 1869-es országgyűlésre két baloldalinak számító politikust küldött a város, az északi kerületből Kun Jánost, a déli kerületből Mocsáry Lajost. A városi képviselők balratolódásának indoka immár nem az országos politika, hanem a város önállósodásáért megindított mozgalma. Az önállósodás jelentős állomása volt az 1871. január 16-án felavatott új városháza. A törvényes elszakadásnak azonban egy időre még gátat vetett a kiegyezési törvények közé sorolt 1870/18. tc, amely a közigazgatás területi szerveit rendezte. E törvénycikk értelmében a korábbi megyék és városok helyét törvényhatóságok foglalták el, amelyeknek közgyűlése fele részben választott képviselőkből és felerészben a vagyoni állásuk következtében listáról kiválasztott virilistákból állt. Ennek a törvénynek az értelmében önálló törvényhatósággá a volt megyék és szabad királyi városok soroltattak. Miskolc önkormányzatának következő fontos fejezete 1867. május 16-án kezdődött. A vármegye értesítése alapján ekkor olvasták fel a tanácsban azt a határozatot, mely szerint Miskolc az 1848/24. tc. értelmében első bírósággal felruházott, rendezett tanácsú városnak minősült. Kis József főbíró intézkedett az 1848-as törvényeknek megfelelő képviselőtestület választásának előkészítésére, majd benyújtotta