Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

A közrend feletti őrködés másik formája a politikailag aktív személyek ellenőrzése, az összejövetelek megakadályozása, az emigráció elszigetelése. A külföldi utazások ellenőrzésére az útlevelek kiadásának megszigorítása szolgált, ennek ellenőrző hatósága a főispán volt. A külföldi útlevelek ellenőrzése mellett az olyan nyilvános helyeket is ellenőrizték, mint a fürdőhelyek, ahol sok ember megfordult s így titkos tanácskozások színhelyei lehettek. Ugyancsak az ellenőrizendő intézmények közé tartoztak a színházak, főként a bemutatandó színművek esetleges lázító tartalma miatt. Több esetben került sor Miskolcon is színi előadások betiltására. A főispán arra is gondolt, hogy a meghirdetett és ellenőrzött színművek előadása közben is történhet nem kívánatos esemény, ezért úgy rendelkezett, hogy a színielőadáson minden esetben egy rendőrnek is jelen kell lennie. A káros befolyást gyakorló művek között 1862-ben még a Szózat is helyet kapott. A helytartótanács utasítása úgy szólt, hogy „tapintatosan" kell megakadályozni a nyilvános éneklését, mivel betiltani nem lehet - ti. nincsenek benne forradalmi gondolatok - de éneklését sok helyütt tüntetés követte. A nyilvános összejövetelek közül betiltásra ítélték a zsolcai, golopi, tiszakeszi vadászatokat, mivel ezekről kedvezőtlen információt kapott a helytartóság.

137 Nagy szigorúsággal jártak el a működő, vagy megalakuló egyletek esetében is. Az egyletek közül a helytartótanács a legnagyobb figyelmet a Rákóczi hamvainak hazaszállítására alakult „Rákóczi bizottmány" működésére fordította. Az egylet működésének betiltását nem tartotta szerencsésnek, de az aktív és pártolótagok névsorát, a tagok politikai állásfoglalásának elemzését, magatartásuk és vagyoni állásuk jellemzését kérte a megyéktől. A helytartóság éber figyelmét 1862-ben felkeltette Reményi Ede hegedűművész is, aki ekkor országos hangversenykörúton volt. A kifogás az volt ellene, hogy hangversenyei befejeztével magánösszejöveteleken is részt vesz, s ezek az összejövetelek forradalmi tüntetésekké nőnek. Ez esetben a hangversenyek betiltására nem került sor, de az említett magánösszejövetel rendezői és résztvevői ellen szigorú rendszabályokat kért foganatosítani a helytartóság.

138 A szorgos megfigyelés és retorziók ellenére a hazai ellenállás és az emigráció időnkint szolgált meglepetésekkel. Az 1862-es évben elő«

7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. 212/KB. 1862. 138 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/b. 1058/KB. 1862.