Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
delmi Testület. 1908-ban megszűnik a Terménycsarnok is, amelynek teljes vagyona 1909-ben a Kereskedelmi Testület törzsvagyonának része lesz. 742 A Miskolci Kereskedelmi Testület történetéből a kortársak feljegyzéseiből még annyit tudhatunk, hogy a háború évei alatt csaknem minden miskolci üzlet főnök és alkalmazottak nélkül maradt, a kereskedők társadalmát lényegesen nagyobb háborús terhek sújtották, mint az iparos, a kézműves társadalmat. A háború után a testületben komoly szerkezeti átalakulások történtek, a közel 800 kereskedő 17 szakosztályba tagozódva végezte munkáját. (A fejezet szakmai tagolása is igyekezett figyelembe venni ezt a szakosztályrendszert, vagyis az alábbi szakcsoportok működését: fűszer, női divat és rövidáru, bőrkereskedelmi, cipő, vas, üveg- és porcellán, rőfös, női ruha, férfi ruha, festék- és olajkereskedelmi, drogéria és illatszer, papír- és könyvkereskedelmi, ékszer, termény, liszt, fa- és szénkereskedelmi, épületfakereskedelmi és ügynök szakosztály.) Ezek működésének vázlatos áttekintése viszont már átvezet a várostörténeti feldolgozás, a monográfia következő korszakába. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása, története A Miskolci Kamara a Kassai Kamara területéből kiválva, 1879 végén szerveződött meg, s 1880. január 1-től kezdte meg munkáját első elnöke, Radvány István gőzmalom igazgató irányítása alatt. 743 Földrajzilag kezdetben Borsod, Gömör és Kishont, majd 1891-től az akkori Heves megye közigazgatási területe tartozott a miskolci központhoz. Heves korábban a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara területéhez tartozott. (A testület hatásköre a vármegyék közigazgatási határváltozásokat folyamatosan követte, így működésének területi és korszakhatára 1920, 1938, s 1948-as megszüntetése előtt 1945 is. Az 1948. május 31-ei határidővel megszüntetett kamarák érdekképviseletét a kiskereskedők esetében a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a kisiparosok esetében a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete látta el. A nagyipar és a nagykereskedelem hasonló átfogására ezek államosítása miatt nem volt szükség, az elődintézmények megszűntek.) 742 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 795-796. p., DOBROSSY I. 2001. 45-48. p., DANCZ GY. 1925. 57. p. 741 DOBROSSY 1.1997.145-147. p.