Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A kereskedelmi és iparkamarának helyi, kerületi és országos szervei voltak. Az országos szervek négy nagy központhoz tartoztak. így a Kereskedelmi Testületek Országos Központja alá sorolták a nagykereskedelmi osztályt, a kiskereskedelmi osztályon belül a bejegyzett és a nem bejegyzett cégeket, az áruházakat és a fogyasztási szövetkezetet. A harmadik terület a közlekedési osztály volt, ahová az út, vasút, hajózás, légi forgalom és a szállítmányozás ügyei tartoztak. Ennek a központnak a megfelelő kerületi szerve a kereskedelmi osztály volt, s ebbe besorolt helyi szervként jelent meg a kereskedelmi testület. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamarának négy szakosztályában folyt a munka. Ezek a kereskedelmi, a kisipari, a gyáripari, illetve a bank és biztosító szakosztályok voltak. Az előbbi kettőhöz tartoztak a kereskedelmi és ipartestületek. A kamara helyi kereskedelmi és ipart segítő érdekvédelmi, tájékoztató és hatósági feladatai, a végrehajtás eredménye A kamara egyesítve hatósági jogát és érdekvédelmi feladatát, fontos szerepet vállalt a helyi kereskedelem és ipar, s ezek képviselői állami megrendeléshez juttatásában. Ennek részeként az állami, közhatósági pályázatokon induló kereskedők és iparosok számára bizonyítványokat állított ki megbízhatóságukról, szállítási kapacitásukról. Ebből következően ajánlásaival mindig Miskolc és a térség gazdasági fejlődését igyekezett segíteni. Jellemző példaként említjük, hogy 1887-ben Wilhelm Hermann és Jenéi Soma szállítási vállalkozók a kamarát kérték fel minisztériumi közbenjárásra annak érdekében, hogy megkaphassák Miskolc város távbeszélő hálózatának kiépítési jogát. A kamarai ajánlás nem csupán azt tartalmazta, hogy „Wilhelm és Jenéi urak általunk személyesen ismert, megbízható, ügyes kereskedők...", hanem részletes elemzését adták azoknak a gazdasági érdekeknek, amelyek indokolták a telefonhálózat mielőbbi kiépítését.

744 A kamara tevékenységének jelentős részét képezte a tájékoztatás, a törvények értelmezése, a tagság számára közérthetővé tétele. Ezzel vált az egyszerű, országos kereskedelmi és iparpolitikai kérdésekkel nem foglalkozó kisiparos és kiskereskedő számára a kamara egy érzékelhetően hasznos, nélkülözhetetlen intézménnyé. A kamarához intézett kérdések érzékeltetik a tagság mindennapi problémáit, a tör744 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 459/1887.