Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kedőtársadalom összetétele. Egykori görög kereskedő, vagy leszármazottja már nem fedezhető fel, a kereskedelemben meghatározóvá válik a zsidóság jelenléte, illetve feltűnik néhány más nemzetiségű, akik generációkon át meghatározói Miskolc kereskedelmi életének. A XX. század közepéig „jegyzi" a várostörténet az alábbi kereskedőcsaládok nevét: Lichteinstein, Mahr, Pollák, Haász, Lang, Holländer, Bródi, Propper, Koós, Grünfeld (Győri), Fűrész és Weidlich. A Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása után a kereskedők többsége a kereskedelmi társulat fennmaradása mellett döntött. 1880-1888 között számos változás és választás történt. A társulati elnök 1882-ig Lichteinstein József, 1882-1888 között pedig Mahr Károly volt. Ekkor történt kísérlet egy fúzióra, az akkor megalakult „Miskolci Kereskedők és Kereskedőifjak Egyleté"-vel. Az egyesületi szándéknyilatkozatban olvassuk, hogy közös cél a „kereskedelmi téren a magyarosodást, társadalmi művelődést terjeszteni, ha a körülmények megengedik rászorult pályatársakat segíteni, a tervezett kereskedelmi kórház felállítását előmozdítani, a tagoknak az egyleti helységekben szak-, szépirodalmi lapok és könyvtár által hasznos és kellemes szórakozást nyújtani, szakszerű vagy közérdekű felolvasások által a kitűzött cél felé haladni."

740 A kamara megalakítása után - feladatát betöltve - a kereskedelmi társulat „feloldódott" egy szakmai egyletben. Az egyletet 58 egyéni és társas kereskedelmi cég alapította meg, s 1893-ig Mahr Pál (a korábbi elnök fia) irányításával működött. 1893-ban, majd 1898-ban Robicsek Emánuel és Lang Sámuel személyében új elnököt választottak, s még a századforduló előtt a másfélszáz tagot számláló egyesület bizottságokat hozott létre. Az ő indítványukra rendezték meg 1900-ban Miskolcon az országos kereskedelmi kongresszust.

741 1902-ben Naumann Adolf személyében - aki 1926-1929 között kamarai elnök is volt - erőteljes, energikus ember került az egyesület élére. Szándéka szerint egyesíteni kívánta a korabeli Miskolc valamennyi kereskedelmi, vagy kereskedelmi jellegű szervezett így az 1883-tól működő Miskolci Terménycsarnokot, s külön t

( eztrtést kezdett a kiskereskedők, vagy szatócsok egyesületével. A? -dekek különbözősége miatt az egység helyett szétdarabolódás, megszűnés következett be. 1906-ban a Miskolci Kereskedők és Kereskedő Ifjak Egylete felbomlik, s az egyesületből megalakul a Miskolci Kereske™ DANCZ GY. 1925. 52. p. ™ SZENDREI J. 1911. IV. köt. 774-775. p.