Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
A KERESKEDELMI ÉLET INTÉZMÉNYEI Az 1872. évi első ipartörvény jelentős módon befolyásolta az iparosok és kereskedők egyesületeinek, szervezeteinek alakulását. Az ekkori, VIII. tc. a céhek kialakította merevség, formaságokban megtestesülő fegyelem helyébe az iparos szabadság jelszavát, majd annak nem mindenki által megérhető gyakorlatát állította, illetve vezette be. 12 évvel később megszületett a második ipartörvény (1884. évi XVII. Tc), amely ismét visszahozva a szakképesítés kötelezettségét, életre hívta az ipartestületeket. A két törvény szakmai generációváltást is jelentett, (vagy kívánt), hiszen az első törvénnyel a tradíciókat őrző iparosság nem tudott mit kezdeni, nem tudott beilleszkedni az „iparszabadság" kínálta új korszakba és körülmények közé. A második ipartörvényt pedig már az a fiatal szakmai generáció utasította el, amely az eltelt több, mint évtizedben hozzászokott a megváltozott piaci körülményekhez, a kapitalizálódás szülte, „aki bírja, marja" mentalitáshoz, s ezért idegenkedéssel fogadott, vagy elutasított minden korlátozást. 730 1872-1884 között - minden bizonnyal a történelmi hagyományokra, másrészt a szakmai rugalmasságra építve - a kereskedői társadalom produkált a hatékonyabb kezdeményezést, szerveződést. Minderről hiányos ismeretekkel rendelkeztünk, hiszen Szendrei János is csupán annyit tartott fontosnak megemlíteni, hogy „kereskedőink testületi szelleméről tanúskodik a Kereskedelmi Társulat, a Kereskedők és Gazdák Köre, a Kereskedők és Kereskedőifjak Egylete, s a Miskolczi Terménycsarnok". 731 Nem sokkal többet tudunk meg Wittich Andor iparkamarai főtitkár összegezéséből sem, amely már az 1920-as évek végét dokumentálja. 732 A monográfia korábbi fejezetében Szegőfi Anna - az egyesületek és az egyesületi élet kapcsán írja, hogy „miskolci sajátossága hogy az iparosok egyesülését megelőzi a kereskedők szervezkedése, 1883-ban az iparosokat megelőzve alakult meg a kereskedők egyesülete a Miskolci Terménycsarnok." 733 Valóban, a kereskedők jóval korábban, egy évtizeddel megelőzve a város iparos társadalmát, hozták létre testületüket. (A miskolci ipartestület 1884. decemberi kezdeményezés, szervezkedés után 1885 730 KOVÁCS L. 1935. 5. p. 731 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 770. p. 732 WITTICH A. 1929. 427-428. p. 7 » B.-A.-Z, m. Lt. IX. 201. 73/1901., B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 6459/1897.