Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

nyarán alakult meg az Iparkamara és a város vezetésének „erőteljes" ráhatása eredményeként.) A korábban megjelent feldolgozásokkal, publikációkkal szemben a Pesti Kereskedelmi és Iparkamarának 1850-ben és 1854-ben Miskolc város tanácsa által küldött jelentéseiben a következőket olvassuk: Kereskedelmi testület létezik/

34 illetve 1854-ben 68 fős Kereskedelmi Társulat működéséről tesznek jelentést.

735 (Meg kell jegyeznünk, hogy az ipari és kereskedelmi tevékenységet összefogó, francia példát és gyakorlatot követni szándékozó kamarai rendszer létrehozására már a szabadságharc előtt voltak magyar elképzelések, ezek azonban az önvédelmi harcok idején lekerültek napirendről. 1850-ben viszont osztrák elképzelések szerint, s rendelettel életbe lépett a közigazgatási kerületek területére kiterjedő kamarai irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek kötelezően tagja volt minden iparos és kereskedő. 1850-ben 11 kamarai kerületet szerveztek, s még a Kassai Kamara nem kezdte meg működését, Miskolc és környéke a Pesti Kamara hatáskörébe tartozott. A kiegyezést követően, az 1868. évi VI. tc. szólt a magyar kamarai törvényről, amelynek még ebben az évben megjelent a végrehajtási utasítása. Új kamarák, ill. kamarai kerületek jöttek létre, így a kassai is. Miskolc tehát saját kereskedelmi és iparkamarájának megalapításáig - 1880-ig - a kassai kamarai kerülethez tartozott.)

736 1850-től a Pesti Kamarának, 1868-tól a Kassai Kamarának küldött jelentésekből ismerjük, hogy Miskolcon testületnek, majd társulatnak nevezett szervezet fogta össze és képviselte a nyilvántartásban szereplő kereskedők érdekeit. 1874-ben azonban új korszakot nyitott a város ipari és kereskedelmi életében az Ipari és Kereskedelmi Kamara megalakulását eredményező kereskedelmi szerveződés. A Miskolci Kereskedelmi Testület megalakulása és története Az 1872. évi ipartörvény megjelenését követően Lichteinstein József kezdeményezésére a kereskedők, a pénzintézetek képviselői és néhány „gyáripari" vállalkozó megvitatta azt a felvetést, mely szerint „nem volna-e idő- és célszerű, ha a miskolci kereskedők is tömörülve egy maguk által alkotott alapszabály alatt, külön testületté alakulná714 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/d. 20. dob. 735 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/d. 2034/1854. 756 DOBROSSY 1.1997.1. köt. 321-324. p.