Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Állat- és állati termékkereskedelem 1862 1895 1912 1927 csontkereskedő 1 gyapjú kereskedő 3 4 tollkereskedő 2 termékkereskedő 6 27 37 58 Ásvány, üzem- és nyersanyag kereskedelem 1862 1895 1912 1927 szén- és kőszénkereskedő 6 5 18 mészkereskedő 2 2 3 petróleum kereskedő olaj- és benzinkereskedő sókereskedő 1 vaskereskedő 2 5 ! vas- és ócskavas kereskedő 12 10 3 összesen 23 25 29 Vásári, piaci étel- és ital kereskedő 1862 1895 1912 1927 pecsenyesütő 8 8 9 ételfőző 6 vegyes árus 27 28 „kantinos" 1 „bodegás" 4 kenyér- s perecárusok 38 7 46 Összesen 79 41 55 A piacon és vásáron árulókat - a számokból is kitűnően - nehezebben követik nyomon a hatóságok. Azokat írták (Írhatták) össze, akik állandó engedéllyel rendelkeztek. így nem szerepeltek, s nem is szerepelhettek az ún. őstermelők, akik főleg Szirmáról szállítottak nagymennyiségű zöldségféléket a piacra, s ezért állandó harcban álltak a helybeli bulgár kertészekkel. Annyit megállapíthatunk a terménykereskedők, az állati bőrökkel kereskedők, a szén és vas (ócskavas) kereskedők képviseltették magukat mindig a legnagyobb számarányban. Az étel és italárusok száma - vélhetően - mindig kielégítette a helyi igényeket.