Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
tett. (Ugyanezt fogalmazta meg a XVIII. században a görög kereskedő kompánia szabályzata is.!) Ahol megengedett volt a sátorállítás, az 3 méternél hosszabb és 2 méternél szélesebb nem lehetett. Ha valaki az írott (vagy a hagyomány, a szokások által elfogadott) rendelkezéseket megszegte, a városi rendőrkapitányság, vagy a megyei alispán 20 forintig terjedő pénzbírsággal, vagy ehelyett kétnapi elzárással büntethette. 726 A Búza térről a XX. század elején gyakorta jelentek meg írások, de ezzel egyidőben megfogalmazódott egy újabb vásárcsarnok építésének igénye, szükségessége is. 1907-ben olvassuk azt a híradást, amely szerint a Búza tér „a város legszebb tere, de elvadúltságában riasztó a külseje. A főmérnök ezért zöld juharral kívánja most befásíttatni. Minden 10 méter távolságra ültetnek egy fát, ami szebbé teszi a teret, másrészt árnyékot nyújt a piacozó vásározóknak." 727 1908-1910 között a sajtó jóvoltából felerősödött az a hang, amely szerint a történeti gabonapiac „Miskolcz egyedüli, s figyelmet érdemlő nagy tere". A Búza tér és a Tetemvár, s persze a két tér közötti terület a XIX. századi állapotához képest lényegesen megváltozott, „de ez még a haladás első lépését sem jelenti - írja az Ellenzék című lap tudósítója 1908ban. Ott díszeleg a füstös, ütött-kopott, düledező Laczikonyha, a hatalmas raktár, a látványos bódék stb. melyek a bejövő idegenre mindent, csak éppen nem kellemes benyomást gyakorolnak. ... A széna a búzavásár, valamint a látványos bódék kitelepítése nem áldozatba, hanem csak jóakaratába kerül a városnak." 728 A két vásárteret elsőként a görög katolikus templom alapkőletétele (1910. május 22.), majd felszentelése (1911. szeptember 15.) „szakította" el egymástól. Csaknem minden várostörténeti feldolgozásban szerepel az a képeslap, amely 1912-ben ábrázolja a templomot és környékét. A még utcává nem szerveződött földszintes lakóházak és gazdasági épületek közül meghatározó építészeti alkotásként tör a magasba és a tetemvári pincesorok felé a Hricz József építette templom (tervezője Gattner János volt). A templom előtti téren és a házak között szekerek, szekerekről áruló emberek láthatók, ami arról tanúskodik, hogy itt már valóban nem terménypiac, hanem apróállat piac van. 729 A templom „beleérett" környezetébe, s egyre inkább a tér 726 DOBROSSY I. 2002. 99-108. p. 727 Ellenzék, 1907. augusztus 6. 728 Ellenzék, 1908. február 27. 729 DOBROSSY 1.1994.161-162. p.
