Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A vágóhíd kapacitását a kamarai jelentésből ismerjük. 1903-ban összesen 23 130, 1904-ben 22 669 db állatot vágtak le és dolgoztak fel.

509 Természetesen ekkora tömegű hús tárolásához műjégre volt szükség. A vágóhíd elkészültével létesült egy belső jéggyártó berendezés, viszont a gyakori meghibásodás miatt egy újat kellett építeni. Az építendő jéggyár a műjég ellátásához szükséges energiát a mellette felépítendő szemétégetőtől kapta. A szemétégetőben elhelyezett égető kazánhoz építették a túlhevített gőzt termelő gőzkazánokat. A termelt gőzzel működtettek egy-egy gőzgépet és villamos áram-fejlesztőt. A kiegészítő beruházással 1907-ben elkészültek, s a jéggyárat 1907. augusztus l-jén üzembe helyezték. Viszont utóbb kiderült, a szemétégetőben eltüzelt hulladék kevés energiát ad, s ezért az égetőművet átépítették 1911-ben. Az újjá épült szemétégetőben szén- és fűrészpor keverékével dúsították az eltüzelendő hulladékot. A kibővített jéggyár nemcsak a vágóhidat látta el az 1914 előtti évi 11-12 000 q termelt jegével, hanem jutott belőle az ún. nagyfogyasztóknak, vagyis a városi vendéglőknek és húsboltoknak. A vágóhíd és kiegészítő ipari létesítményei az I. világháború után is tovább működtek, mint városi üzemek.

510 PAPÍRGYÁRTÓIPAR A papírgyártás kezdetei a manufakturális korig nyúlnak vissza. A XVIII. századtól egyre megnövekvő hivatali adminisztráció, az írásbeliség elterjedése, a könyvnyomtatás igényeinek kielégítésére a Bükk vidékén is sorra épültek a papírkészítő műhelyek. A rongy, kender és a lenszövet újrafeldolgozásán alapult a papírgyártás technológiája a XIX. század elejéig. A gyártáshoz felhasznált 1 bécsi mázsa (56 kg) rongyból 4 rizsma (24 kg) papírt lehetett a XVIII. században előállítani.

511 Ez az iparág erősen vízigényes, mert a patakok, folyók vize szolgáltatta a rongytörők működéséhez az energiát, s a papírmerítés technológiája is döntően a víz használatán alapult. Kelet509 1903-ban a levágott állatok összetétele a következő: 5535 szarvasmarha, 6798 borjú, 3127 juh, 461 bárány, 7209 sertés, 1904-ben pedig 4773 szarvasmarha, 5677 borjú, 5343 juh, 190 bárány, 6686 sertés. - A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1904. évről, 155. 510 Történetére ld: DOBROSSY 1.1995.105-108. p. 511 MARES V. 1982. 38. p.