Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kezesük sorrendjében a következő papírkészítő műhelyek létezéséről tudunk. Hejőcsabán 1703 körül jött létre a Bükk vidékén a legelső papírmalom

512 a Hejő-patak mentén. A papírkészítő műhely a Bárczay család tulajdona volt, s Matalovszky István mester létesítette.

513 A műhelyben 1744-ben egy János nevezetű papírkészítő mester s alkalmazottja Matalovszky György, feltehetően az alapító fia dolgozott, 1748-ban Zboray György papírosmester vezetése alatt állt. A műhely szerény felszereléséhez egy malomkerék, 10 kalapács és egy merítőkád tartozott, amellyel a Bárczay család címerével díszes vízjellel író- és nyomópapírok készültek a környék, Borsod megye és debreceni nyomda számára.

514 Az 1748 után megszűnt malmot átalakították gabonaőrlésre. Sajószentpéteren már 1725 előtt létesült papírmalom a Sajó mellett, amely író- és nyomópapírt állított elő, s ez is a debreceni nyomda számára szállította termékeit.

515 A ma Dédestapolcsányhoz tartozó Dédes faluban a Bán-patak vizére a gróf Serényi család 1783 előtt állíttatott papírmalmot, amely már szerepel az első katonai felmérés térképén.

516 A műhelyt először 1778-ban említik.

517 1795-ben Serényi Erzsébet grófnő birtokán működő műhely évi 3-4000 rizsma (1 rizsma = 6 kg) vagyis 18-24 tonna papírt termelt, s az évi tiszta jövedelme 1000 rajnai konvenciós forint volt. Valószínű, hogy annak előtte is Miskolc ellátására termelt, mert 1819-ben Demeter Tamás miskolci kereskedő vásárolta fel a papírokat.

518 Az író-, nyomó- és itatóspapírt gyártó műhely XVIII. századi vízjele a Serényi grófok címere, a XIX. században, amikor már bérlők működtették DÉDES volt a felirata. 1831-1841 közt Biszterszky Imre kőedénygyáros miskolci kereskedő és egyben városi tanácsnok bérelte.

519 Az 1850 után megszűnt dédesi műhely addig Eger, Miskolc, Debrecen, Pest városait, sőt Tokajt is ellátta papírral.

520 512 KOMÁROMY J. 1955. 35. p. 5

« CSÍKVÁRY A. 1939. 50. p. 514 BOGDÁN 1.1963. 78., 133., 136., 167., 302. p. 515 BOGDÁN I. 1963. A műhely 1783-85 körül még fennállt, mert megtalálható az első katonai felmérés térképén: XXI. oszlop, 12. szelvény. 516 XX. oszlop, 12. szelvény. 517 BOGDÁN 1.1963.166. p. 518 MÉREI Gy. 1951.116., 120. p. sw KATONA 1.1977.18. p. 520 BOGDÁN 1.1963.166., 349. p.