Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

vették körül, ezeket a malomköveket nevezték francia malomkőnek. A miskolci üzem az 1864-es alakuláskor átvette a Fónyban 1858-tól működő francia malomkőgyártás telepét, s azt utóbb áttelepítette Miskolcra. 1876-ban viszont felhagytak a malomkőgyártással, éppen abban az évben, amikor Mechwart András szabadalaztatta az ún. magas őrlésre alkalmas kéregöntésű hengerszékét, amely az egész világon elterjedt.

490 így tehát a gyár ettől kezdve a legkorszerűbb őrlési technikával termelt, amely hozzájárult ahhoz, hogy a magyar malomipar egyik vezető vállalata legyen. A malom első nemzetközi sikerét 1867. évi párizsi világkiállításon érte el, ahol az őrleményeiért aranyérmet kapott.

491 Két év múlva, 1869-ben a lipcsei műmalmi kiállításon is első díjat nyertek őrleményei.

492 A nyereséges malom 1873-ban megvásárolta a tátrafüredi fürdőt, ahol 1878-ban 30 szobás szállodát emeltek, s végül 1881-ben a fürdőt 80 000 forintért eladták a Lőcsei Hitelbank és a Szepesi Központi Takarékpénztár alkotta konzorciumnak.

493 A tátrafüredi fürdő eladásának az volt az oka, hogy miközben a haszna nem emelkedett, a fenntartási költsége viszont egyre nőtt. 1879-ben a meglévő nagy malom mellé, annak energiájára építettek egy 2 köves kisebb malmot a közönséges őrlésre, az ún. „vendégőrlés" céljából, s ez évben befejezték a telepet határoló árvíz elleni védőgát és töltés építését. A fejlődés 1884-ig töretlen, a folyamatos korszerűsítésekkel az évi termelés 141 ezer q volt.

494 1884-ben bevezették a villanyvilágítást az üzleti helyiségekbe, a malomba és a tisztviselői lakásokba.

495 1884. október 13-án éjjel kitört tűzvész, amely napokig tartott, s a malom porig égett, szinte a teljes csődbe sodorta a vállalatot. A kárbecsléskor 345 634 forintot állapítottak meg, s ebből a biztosító 38 832 forint híján a többit kifizette. A malom így keletkezett kárát az addigi bevételekből pótolták. Viszont a leégett gyártelepet és a megsemmisült berendezéseket újjá kellett építeni. A vállalatot az építkezés költségei nem rendítették meg, s az új gyártelepen az őrlést 1885. szeptember l-jén elkezdhették.

496 Az új gyártelep őrlőképességét évi 490 CSIFFÁRY G. 1999c. 172., 187-188. p. 491 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1867. január 24. 492 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1869. május 3. 493 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1874. június 30.; 1878. június 20.; 1881. január 20. 494 SERES P.-né 1980.115. p. 495 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1884. szeptember 24. 496 SERES P.-né 1980.116. p.