Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
25 000 mázsára emelték. A fejlesztések folyamatosak voltak. 1887-ben újabb gépeket vettek, 1888-ban pedig újabb két tárolót emeltek, 1889ben 15 ezer mázsa búza befogadóképességű, tisztítógépekkel berendezett magtárépítésbe fogtak. Az intenzív raktárépítkezést az ún. kereskedelmi malmoknál, mint amilyen a Borsod-Miskolci Gőzmalom volt, a nagy mennyiségben történő termény- és őrleményraktározás indokolta. Ennek a hátterében az a jelenség áll, hogy a különböző őrlemény fajták árai éves szinten egy természetes piaci áringadozást mutatnak, s ez napjainkban is megvan. A szemestermények árai a júliusi szokásos aratástól decemberig emelkednek. 1890-ben a miskolci malom 15 őrleményfajtát készített (asztali darából 3 félét, nullás vagy királylisztet, lánglisztből kétfélét, zsemlyelisztből kétfélét és kenyérlisztből 8 félét). Ezeknek a „békebeli" árai 12-15%-os áringadozást mutattak. Végül is a nagy tételben eladóknál ilyen áringadozásnál nem mindegy, mikor adja el termékét. A raktárkészletekkel a nagy malomvállalatok a piacot tudták befolyásolni. 497 Borsod-Miskolci Gőzmalom Rt. munkáslétszáma Ev Fő 1879 120498 1890 156 499 1900 145500 1907 160501 1910 136502 A XIX. század utolsó évtizedében a vállalat tevékenységére jellemző lesz a területi terjeszkedés és termelőkapacitás növelése. Ez a folyamat 1897-ben kezdődött, amikor megvették a losonci gőzmalmot, ezt követte a hatvani gőzmalom, 1902-ben a 60 000 q őrlőképességű szegi malom került a tulajdonukba, 1903-ban a csányi gőzmalom. A vásárlással és egyesülésekkel megnövelt őrlőképesség, miután a piaci kereslethez képest túl nagy volt, a Borsod-Miskolci Gőzmalmot is arra 497 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1891. évről, 45-47. p. 490 110 munkás + 10 hivatalnok. - SZENDREI J. 1911. IV. köt. 741. p. 499 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1890. évről, 51. 500 Az 1900. évi népszámlálás adata. 501 GALÁNTHAI NAGY S. 1909. 28. p. 502 Az 1910. évi népszámlálás adata.
