Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A korszakban még egy cukorkagyár keletkezett, az 1918. szeptem­ber 20-án bejegyzett Miskolci Cukorgyár Fischer Sámuel Rt., amely érdemi működését a háború után fejtette ki. 481 A konzerviparban, alig hét évvel Weisz Manfréd csepeli gyárala­pítása 482 után, amely az első volt az országban, Miskolcon 1889-ben Wilkenfeld Kálmán a Mátyás király út 27. sz. alatt felállította a Ma­gyar Halkonzervgyárat. A vállalat az orosz hal, vagyis a ruszli ké­szítésével foglalkozott, a nyers halat a Keleti-tengerről hozták be. A századfordulón 50 munkást (nőket és gyermekeket) alkalmazott a gyár, amely 1903-ban 2,5 vagyon (25 tonna) nyershalat dolgozott fel, elsősorban hazai fogyasztásra. 483 Az ecettel és hagymával pácolt ruszli gyártása sikeresnek bizonyult, s a gyár a két világháború kö­zött is folytatta munkáját. 484 Miskolcon a legelső gőzmalom a Dvorszky-féle volt, amely 1863­ban leégett. 485 A másodikat 1860-ban Kohn Salamon létesítette, amely 1864-ben 8 pár kővel, később 20 kővel működött 486 , végül 1884 elején csődbe jutott és bezárt. 487 A harmadik az 1864-ben alakult Borsod­Miskolci Gőzmalom Rt. üzeme, amely rövid időn belül az iparág egyik legjelentősebb nagyvállalatává fejlődött. Az üzem termelése 8 pár kővel indult, ezt 1866-ban bővítették újabb 8 párral, továbbá magtár és lisztraktár építésével. 1872-ben a Zsolcai kapuban létesült malmot átépítették 20 pár kőre, s a vasúthoz szárnyvonal csatlako­zást és rakodóvágányokat alakítottak ki. 488 Érdekessége, hogy az üzem alakulásakor a „Borsod-Miskolci Gőz­malom és Kova malomkő-gyár Társaság" néven alakult meg, vagyis az üzem malomkő készítésével is foglalkozott 1876-ig, amikor fel­hagytak annak előállításával. 489 A gőzmalmok megjelenése kopásál­lóbb kövek használatát igényelte. Miután a franciaországi La Ferté sous Jouarre-ban létesültek az első olyan típusú kövek, ahol az őrlő­felület alatti és felette lévő részt több kődarabból állították össze, s kötőanyaguk cement volt, és a malomkő testét széles vaspántokkal 481 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d Ct 890. 482 FUTÓ M. 1944. 425. p. 483 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 755.; A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1904. évről, 156. p. 484 B.-A.-Z. m. Lt. VII-1/d Ct. 1632. 485 SZENDREI J. 1911. 746. p. 486 IGLÓI Gy. 1986. 74. p. 487 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1884. II. 27. 488 SERES P. 1980.114. p. 489 SERES P.-né 1980.112., 114. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom