Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

3500 hl szeszt gyártott. Felszereléséhez tartozott egy 20 LE-s gőzgép, 2 kazán vízmelegítővel, egy kukoricafőzővel és volt egy Schwartzféle szeszgyártó készüléke. Alkalmazottai közt egy szeszfőző mester, 4 kisegítő főző, egy-egy gépész és molnár, 2 fűtő és 5 napszámost találunk, tehát összesen 14 főt. A szeszgyár 1884-ben csődbe került és bezárták.

468 1872 júniusában kezdett termelni Friedman Gábor ecet- és likőrgyára a mindszenti serház helyiségében. Termékei közt likőr, rosoglio, borovicska, szilvórium, borecet és eceteszencia készült.

469 1879-ben keletkezett Pollák Mór szesz- és ecetgyára.

470 1884-ben a gyár az egyik legjelentősebb ecetgyárunk egyike, ahol 320 hl szeszt és 2000 hl ecetet készítettek a tulajdonos irányítása alatt, 5 munkással

471 1890-ben a Pollák-féle gyár már a legnagyobb hazai ecetgyártók egyike volt a 18 000 hl gyártókapacitásával.

472 Ez az üzem uralta a piacot, mert az évben a városban összesen rajta kívül kettő ecetgyár létezett, s még további kettő üzemelt a környéken. Pollák gyára mellett az időben Klein Kálmánné és Schwarcz Ferenc ecetgyárai termeltek Miskolcon. A városra nehezedő háborús terhek késztették az önkormányzatot, hogy egy biztos bevételt jelentős vállalkozást hozzon létre, amikor 1917-ben felállította a Városi Központi Szeszfőzdét. A Zsolcai kapuban, az egykori szénégető helyén (akkor Vay u. 45. sz.) alatt megnyílt szeszfőzde 8 munkással évente 2300 hl pálinkát, rumot, likőrt állított elő. A gyártott szeszt a Búza téren létesített elárusítóhelyen értékesítette.

473 A szeszfőzde életképesnek bizonyult, s a két háború között bejegyzett cégként működött Miskolc Város Központi Szeszfőzdéje néven.

474 A cukorkagyártás a XIX. század szüleménye. Magyarországon első cukorkagyár Dremmel és Társa pesti vállalata, amely 1846-ban az Iparműkiállításon bronzérmet kapott, utóbb megszűnt. Az 1880-as években már két nagyüzem is létezik a fővárosban. Az egyik Stühmer Frigyes (1843-1890) cukorka- és csokoládégyára. Az 1866-ban 46S SZENDREI J. 1911. IV. köt. 758. p. 469 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1872. VI. 6. 470 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1879. XII. 11. 471 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 756. 472 A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése az 1890-ik évről, 48. 473 DOBROSSY I. 1989b. 160. p.; HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 535. p.; CSIKVÁRI A. 1939. 306. p. 474 B.-A.-Z. m. LT. VII-1/d Ce 1589.