Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kedett. A városban összességében tehát 25-30 féle új szakma hono­sodott meg, ami nem volt túl jelentős. Debrecenben és Szegeden 105­107 között mozgott a kisipari mesterségek száma ugyanebben az idő­szakban. 245 A miskolci keresők megoszlása a kézművesiparban fő iparcsoportok szerint 1890-1920között Iparcsoport Önálló vállalkozó Segédszemélyzet Iparcsoport 1890 1900 1910 1920 1890 1900 1910 1920 Élelmiszer- és vegyipar 75 102 112 130 105 216 329 294 Fém- és fémfeldolgozó 36 48 52 68 51 87 108 109 Bőr- és bőrfeldolgozó 308 361 383 400 301 464 509 531 Textil- és ruházati 191 208 379 495 195 311 39! 368 Építő- és faipari 102 139 197 254 396 691 803 585 Szolgáltató 312 565 514 511 209 266 245 203 Egyéb 71 77 81 65 53 81 93 168 Összes kereső 0/ /0 1890 1900 1910 1920 1890 1900 1910 1920 180 318 441 424 7,5 8,8 10,5 10,1 87 135 160 177 3,6 3,7 3,8 4,2 609 825 892 931 25,3 22,7 21,2 22,2 336 576 670 863 13,9 15,9 15,9 20,6 498 820 1000 839 20,7 22,6 23,8 20,1 521 810 859 714 21,6 22,3 20,5 17,1 130 158 174 233 5,3 4,3 4,2 5,5 A miskolci kisiparosok egyes iparcsoportokon belüli számaránya kiegyensúlyozott képet mutat az 1890-1920 közötti országos népes­ség-összeírások alapján. A bőr- és bőrfeldolgozó, az építő és faipar, valamint a szolgáltató iparban a keresők aránya 20-20% körül moz­gott. A bőripari keresők 25,3%-os legmagasabb részaránya 1890-t kö­vetően 22%-ra csökkent le és ekörül állandósult. A szolgáltató kisipa­rosok létszáma szükségszerűen csökken az I. világháború után és ek­kor volt csak 20%-on aluli az arányuk. Viszonylag magas volt még a textil- és ruházati ipar területén tevékenykedő kisiparok számaránya. 13-15%, a világháború után pedig 20% körüli. Az élelmiszer- és vegy­245 Vö. JUHÁSZ A. 1991. 423. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom