Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

A világosi fegyverletételt követően a győztes Ausztria a birodalmi egység helyreállítását a megtorlás és önkény fegyvereivel történő be­olvasztás útján látta kivitelezhetőnek. A Habsburg Birodalom akkori vezetői két teendőben egyetértettek: egyrészt a forradalmi erők kato­nai megsemmisítésében és az elrettentést szolgáló terror alkalmazá­sában, másrészt a megszilárdított egységű birodalom megteremtésé­ben. A könyörtelen bosszú másik kiváltó oka az a megalázottság volt, amelyet az osztrák tisztikar érzett az igen nehezen és csak idegen se­gítséggel megszerzett katonai győzelem miatt. így történhetett meg, hogy a központi akaratot tovább erősítette a császári tisztek egy ré­szének személyes brutalitása is. Politikai megfontolásból, a komáromi várvédők megtévesztésére szeptemberben felfüggesztett kivégzéseket a bécsi forradalom évfor­dulóján, október 6-án újították fel. Az első magyar miniszterelnök és a 13 aradi vértanú mellett, októberben a képviselőház számos tagját, a hadsereg idegen származású vezetőit, honvédtiszteket, kormány­biztosokat, értelmiségieket, papokat, diákokat végeztek ki, példátlan gyorsasággal már az ítélet napján. A kivégzettek mellett a megtorlás áldozatainak számát növelték a bebörtönzöttek, a külföldre vezénvelt kényszerbesorozottak, az emigránsok és a bujdosók. A katonai megszállás és a megtorlás Miskolcot is elérte. Az augusz­tus 25-én megtartott Sámuel napi vásáron hirdették ki a Kossuth­bankó érvénytelenségét. A sokaknak teljes pénzügyi csődöt jelentő intézkedésről keserűen jegyezte fel Szűcs Miklós november 23-án: „Elégettettek nálunk is a beszedett Kossuth bankók. Sokféle a véle­mény, vajon kapunk-e ezekért valamit?" 103 Szeptember 2-án végleg kivonult az orosz sereg Miskolcról, hogy helyét az osztrák hadsereg vegye át. Első intézkedésként a hónap közepén megkezdődtek a kényszersorozások. A támogatás nélkül magára maradt városi tanács szeptember 7-én tartott ülésén „az óhajtott béke, rend és csend" hely­reállításáért üdvözlő feliratot fogalmazott meg az uralkodónak. Ok­tóber 19-én, határozott parancsra, hálaadó ünnepséget rendeztek a császárnak. Az ünnepség a mindszenti templomban tartott istentisz­telet mellett utcai kivilágítással, a városháza feldíszítésével és nem utolsó sorban a katonaságnak hús és bor kiosztásával vált teljessé. A városi tanács „hűségnyilatkozata" nem volt elegendő az önkény enyhítésére. Reischach tábornagy december 12-én kiadta a rendeletet 103 DOBROSSY I. (szerk), 1998.119. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom