Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

A világosi fegyverletételt követően a győztes Ausztria a birodalmi egység helyreállítását a megtorlás és önkény fegyvereivel történő beolvasztás útján látta kivitelezhetőnek. A Habsburg Birodalom akkori vezetői két teendőben egyetértettek: egyrészt a forradalmi erők katonai megsemmisítésében és az elrettentést szolgáló terror alkalmazásában, másrészt a megszilárdított egységű birodalom megteremtésében. A könyörtelen bosszú másik kiváltó oka az a megalázottság volt, amelyet az osztrák tisztikar érzett az igen nehezen és csak idegen segítséggel megszerzett katonai győzelem miatt. így történhetett meg, hogy a központi akaratot tovább erősítette a császári tisztek egy részének személyes brutalitása is. Politikai megfontolásból, a komáromi várvédők megtévesztésére szeptemberben felfüggesztett kivégzéseket a bécsi forradalom évfordulóján, október 6-án újították fel. Az első magyar miniszterelnök és a 13 aradi vértanú mellett, októberben a képviselőház számos tagját, a hadsereg idegen származású vezetőit, honvédtiszteket, kormánybiztosokat, értelmiségieket, papokat, diákokat végeztek ki, példátlan gyorsasággal már az ítélet napján. A kivégzettek mellett a megtorlás áldozatainak számát növelték a bebörtönzöttek, a külföldre vezénvelt kényszerbesorozottak, az emigránsok és a bujdosók. A katonai megszállás és a megtorlás Miskolcot is elérte. Az augusztus 25-én megtartott Sámuel napi vásáron hirdették ki a Kossuthbankó érvénytelenségét. A sokaknak teljes pénzügyi csődöt jelentő intézkedésről keserűen jegyezte fel Szűcs Miklós november 23-án: „Elégettettek nálunk is a beszedett Kossuth bankók. Sokféle a vélemény, vajon kapunk-e ezekért valamit?"

103 Szeptember 2-án végleg kivonult az orosz sereg Miskolcról, hogy helyét az osztrák hadsereg vegye át. Első intézkedésként a hónap közepén megkezdődtek a kényszersorozások. A támogatás nélkül magára maradt városi tanács szeptember 7-én tartott ülésén „az óhajtott béke, rend és csend" helyreállításáért üdvözlő feliratot fogalmazott meg az uralkodónak. Október 19-én, határozott parancsra, hálaadó ünnepséget rendeztek a császárnak. Az ünnepség a mindszenti templomban tartott istentisztelet mellett utcai kivilágítással, a városháza feldíszítésével és nem utolsó sorban a katonaságnak hús és bor kiosztásával vált teljessé. A városi tanács „hűségnyilatkozata" nem volt elegendő az önkény enyhítésére. Reischach tábornagy december 12-én kiadta a rendeletet 103 DOBROSSY I. (szerk), 1998.119. p.