Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

a városnak, hogy négy nap alatt rendesen felszerelt laktanyákba szállásolja el az itt állomásozó katonaságot, és a tábori őrséget a hi­deg ellen bundákkal lássa el. A katonai terhek a város számára igen tetemes kiadást jelentettek. 1850-ben 1200 fő volt az állandó katona­ság létszáma, s ezen túl 8263 átutazó katonát kellett elszállásolni és 1472 lovat kellett ellátni. A kiadások fedezésére a főispán adott 12 ezer forint kamatmentes kölcsönt a városnak, amelynek fedezetéül a városi földek szolgáltak: a 200 holdas ládházi birtok, Miskolc határá­ban 300 hold szántó, 200 hold kaszáló, a városi malom és a kocsma. Az osztrák miniszterelnök, Schwarzenberg herceg a katonai rend­csinálással egyidőben a polgári igazgatás megszervezését is meg­kezdte. Első lépésként a korlátlan hatalmat gyakorló katonai főpa­rancsnok mellé a közigazgatási ügyeket irányító miniszterelnöki megbízottat nevezett ki, az erdélyi szász Geringer Károly személyé­ben. A polgári igazgatás térnyerését nagyban segítette Haynau 1850­ben történt menesztése, amelyet az egyre erősödő nemzetközi felhá­borodás kényszerített ki. Geringer Károly, és az általa felállított hi­vatal átszervezési törekvésének fő célja Magyarország törzsterületé­nek feldarabolása, egymástól elidegenített területekre bontása, majd ezt követően a birodalomba beolvasztása volt. Az intézkedések első eredményeként Borsod megye elnökévé kinevezték Máry Pál miskol­ci ügyvédet, aki mind a megyei, mind a városi tisztikart haladéktala­nul megalakította. Máry Pál hivatalba lépésével egyidőben visszaér­kezett Miskolcra Nagy Ferenc is, a diósgyőri uradalom ügyésze. Máry Pált a megyefőnöki székben december l-jén az egykori másod­alispán Tolcsvai Nagy Gedeon követte. A miskolci közigazgatási állapotokról hiteles forrásból, a városi jegyzőkönyvből értesülhetünk. 104 A városi tanács 1861. január 3-i ülésén „szükségesnek látta mindenek előtt visszapillantást tenni Miskolc múltjára, hogy elfogultság és az igények túlhajtása nélkül kijelölhető legyen azon állás, azon hatáskör, mely e városnak kiteredése, népessége, kifejlett ipar és kereskedelme, értelmisége, s múltjánál fogva méltán illeti. Miskolc az 1848 év előtti időben nem csak rendezett tanáccsal bírt, hanem kiváltságolt állásánál fogva bírói hatóságot gyakorolt polgári és bűnvádi ügyekben, de csupán a nem kiváltságolt osztály felett, 11H B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1601/a. 1. köt. 7-24. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom