Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

az 1873. évi bécsi világkiállításon szerepelt először remekbe szabott és díszített ködmönjeivel, bundáival s egyéb termékeivel. A ködmönök közül egyet a berlini iparművészeti múzeum vásárolt meg, s ágytakaróját minősége és díszítettsége alapján aranyéremmel jutalmazták. 1878-ban a párizsi világkiállításon kiállított művei közül a walesi herceg, a későbbi angol uralkodó egy subát vásárolt. Iparos tevékenységét Ferenc József ezüst érdemkereszttel ismerte el 1879ben.

198 Kerékgyártó Bertalan csupán csak egy volt a miskolci szűcsök közül, aki mesterségbeli tudásával, újítási törekvéseivel, s nem utolsósorban tevékenysége menedzselésével képes volt kiemelkedni és megélhetést biztosítani. A többi mester nyersanyag beszerzési és értékesítési gondokkal küszködött, minek az lett a következménye, hogy egyre többen és többen adták fel iparukat. 1874-ben 37 szűcsmester űzte iparát a városban. 1881-ben már csak 12, 1882-ben 9, 1883-ra 16-ra emelkedett a számuk, s ez stabilizálódott is az elkövetkező időszakra.

199 A segédek és tanoncok számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mesterek többsége örült annak, hogy önállóan képes megélhetését biztosítani, s egyáltalán nem gondolhatott kisegítők tartására. A segédek száma 1872-ben 40, az inasoké 16 volt, tíz évvel később pedig már csak 7 illetve 3. A szűcsipar helyzetét szélesítette az, hogy az 1880-as évektől sok külföldi, köztük jelentős mennyiségű hamis szőrme is forgalomba került, amelyet viszonylag olcsón szerezhetett meg a városi köznép. Azonban a végső hanyatlást még meggátolta az, hogy „köznépünk még elég foglalatosságot nyújt, kivált jobb aratással bíró években a szűcsöknek, kik áruikat vásározás útján is hozzák forgalomba" - olvasható az 1890. évi kamarai jelentésben.

200 Összességében az iparág jövője nem jogosított fel reményekre. Egyrészt az alapanyag beszerzése okozott komoly gondokat, mert a juhtenyésztésben bekövetkezett fajtaváltás miatt a hagyományos alapanyagokat szolgáltató rackajuh tenyésztés lehanyatlott. A merinói juh bőre a varrást nehezebben viselte el, a finomabb bőr a varrás mentén hamar elszakadt. Kilátástalanná tette a jövőt az ízlés változása is, melynek következtében a szűcsipar csaknem elvesztette a városi lakosságot. 198 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1882. 28. p. Borsodmegyei Lapok, 1884. április. 1. sz. 199 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 698. p. 20i) A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1890. 62. p. 1892.132. p.