Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

indóház és hozzátartozó épületek."

53 A város Debrecenen keresztül kapcsolódott az ország vérkeringésébe. A Debrecen-miskolci vonalrész 136 km hosszúságban épült ki a már korábban megnyílt Szolnok-debreceni szárnyvonal folytatásaként 1860. augusztus 14-én Miskolc Kassával nyert összeköttetést egy 89 km hosszúságú vasútvonallal. A kapcsolat érdekessége az volt hogy a vonatok Zsolcán át jutottak be Miskolcra, ahol a mozdony külön sínpáron a vonat másik végére állt és biztosította a szállítást Debrecen-Szolnok felé. Zsolcán ez idő tájt nem volt vasútállomás.

54 A Tiszai Vaspálya Társulat mesterkedéseinek köszönhetően Miskolc és Kassa egyaránt csak az Alföldön keresztül juttathatta el termékeit az ország távolabbi részeibe és külföldre. A személyszállítás számára olcsóbb, s bizonyos szempontból gyorsabb volt az ún. „gyorskocsi társulat"-ok szolgáltatásainak igénybe vétele, s ennek fenntartásába és működtetésében igen komoly helyi politikai érdekek is közrejátszottak. Az idő és a költségek szempontjából meghatározó volt az, hogy a főváros Debrecen felé 362 km-es vasútvonalon 12 óra alatt volt „elérhető". A gyorskocsi olcsóbb volt a vasútnál és rövidebb idő alatt tette meg a Pest-Miskolc közötti távolságot, mint a Debrecenen át közlekedő vonat.

55 A Theiss-Eisenbahn Gesellschaft az alföldi vasútvonalak konceszsziós jogának megszerzésekor a Pest-Miskolc közötti vasútvonal 1862-ig történő kiépítésére kötelezte magát. A Tiszai Vaspálya Társulat azonban akadályt gördített a rövid szárnyvonal kiépítése elé. Azt is elérte, hogy a kormány mentesítette a társulatot a vasútépítési kötelmek alól. így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Borsod vasutat kapott ugyan 1859-ben, azonban ez a fővárossal csak nagy kerülővel, az áruforgalom egyéb gócaival (pl. bányák) pedig egyáltalán nem kapcsolta össze. A vasútvonalak kiépítése sem Borsod vármegyét, sem pedig Miskolcot nem elégítette ki. A helyi igények és az országos tendenciák között igen nagy ellentét mutatkozott. A kialakult helyzeten az abszolutizmus időszakában már nem lehetett változtaüli, különösképpen a térség ellenzéki szerepvállalása miatt. Amíg Borsodban és ré53 Vö. SZENDREI J. 1911. IV. köt. 823. p. A vasútvonal ünnepi átadásáról részletesen beszámol naplójában Szűcs Sámuel Miskolc krónikása is. Vö. Szűcs Sámuel naplója. J. K. 55. p. HOM. HTD. Ltsz. 53.4390.3. Elhallgatja viszont azt a tényt, hogy a rendezvényre Miskolc vezetőit nem hívták meg. Vö. PÁL 1.1976. 36. p. 54 Az első kettősvágány hossza 5112 méter volt. L. PÁL 1.1976. 52. p. 55 KERESZTESY S. 1903.