Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

giójában a vasúthálózat kibővülésének ügye megrekedt, addig az ország más részein több új vasútvonal épült. Borsod vármegye és Miskolc helyzetében csak a kiegyezést követően, a Magyar Államvasutak (MÁV) megalakulása után következett be jelentős fordulat. 1868-ban alakult meg a kimondottan magyar és állami érdekeket megtestesítő MÁV. Az Államvasutak első vonalaként épült fel a Pest-Hatvan-Salgótarján közötti szárnyvonal. A létesítés célja nyilvánvaló: a vasút „energia"-bázisát jelentette a salgótarjáni szénmező. A szárnyvonal ezen túl a vasipara miatt is fontos terület országos vérkeringésbe való bekapcsolását is szolgálta.

56 A Nógrád-salgótarjáni iparvidékhez hasonlóan nemzetgazdasági jelentőségű volt a Borsodi Iparvidék vasúthálózatának kiépítése is, vagyis a régió iparfejlődésének elősegítése. Borsod különös jelentőségét növelte a széntelepek felfedezése és kiaknázása, a nagy vasfeldolgozó üzemek (Ózd, Borsodnádasd, Diósgyőr) létesítése mellett az is, hogy a térség központja, Miskolc rendkívül kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezett, ami mintegy predesztinálta a települést fontos vasúti csomóponttá válásában. A városnak helyet adó Szinva völgye nemcsak az Alföld felé volt nyitott, hanem a Sajó és a Hernád völgye mentén fontos területek, mint Kassa-Galícia, valamint Putnok-Rozsnyó-Rimaszombat, tehát Gömör vármegye irányába is. A Hatvan-Miskolc közötti vasútvonalat - melynek megvalósítását az 1868. évi XII. tc. tűzte célul - 1870. január 9-én adták át a forgalomnak. Ezzel létrejött az ország fővárosa és a Miskolc közötti közvetlen kapcsolat a 185 km-es vasúti szakaszon, melyen negyedannyi idő, 3 óra 20 perc alatt bonyolódott le a személyszállítás, mint korábban Debrecen felé.

57 A Miskolcnál találkozó két vonal jó ideig még két társaság tulajdona maradt, ami a Miskolc-Debrecen-Pest közötti vasút államosításáig igen sok problémát okozott. Miskolc város és a Tiszai Vaspálya Társulat közötti ellentét gyökerei 1856-ig vezethetők vissza. Ez év áprilisában gróf Andrássy Gyula a várost a Vaspálya Társulat részvényesei közé szólította. A tanács csak jelképes 2 db 200 forintos részvény vásárlásáról döntött, ami nagyon jelentéktelen volt a Társulat által kibocsátott 20 millió forint összértékű részvényhez 56 Részletesen L. ZSADÁNYI G. 1964. 32. p. 57 Fontos tény, hogy a Hatvan-Miskolc közötti vasútvonal kiépítése az észak-magyarországi régióban társadalmi és politikai kérdéssé vált. 1862-ben a pesti sajtó sürgette az építés elkezdését. 1863-ban Heves megye lépett fel az ügy érdekében, amelyhez Borsod és Miskolc is csatlakozott. Ld. Pesti Napló 1862. okt. 24. B.-A.-Z. m. Lt. 1602/a. 136/1863. 86. p. A megnyitás eseményeit közli SZENDREY J. 1911. IV. köt. 822. p.