Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

tési kötelezettségek terhelték. Pest és Eperjes között 13 helyen kellett vámot fizetni. Borsod vármegye a gyorskocsi társaság segítségére a területén levő útvámokat (Csaba és Zsolca) elengedte, remélvén a személy- és teherszállítás könnyebbítését. Vélhetően ennek hatására is az 1840-es évek elején hetente már 5 alkalommal, 1844-től pedig naponta indultak gyorsszekerek Pestről Miskolcon át Eperjesre és vissza. A gyorskocsi-járatok sikerét bizonyítja az is, hogy 1845-től a főútvonalakat elhagyva Gyöngyös, Vác, Balassagyarmat, Losonc, Rimaszombat stb. irányba is letértek, hogy a személy- és teherszállítást biztosítsák. A társasági jelentések szerint a szolgáltatás „éjjel-nappal szakadatlanul történt".

44 A gyorskocsi vállalatok hanyatlása, majd végleges megszűnése a Pest és Miskolc közötti vonal átadása után következett be, a főváros és a Miskolc közötti közlekedési idő lerövidülését és a személyszállítás kényelmét biztosító beruházásokat követően. Vízi útként elsősorban a teherszállításban a Tisza volt fontos tényező. A gabonát Szolnok és Tiszakeszi, majd Tokaj kikötőibe a Tiszán felhajózták és innen szekerekkel szállították tovább Miskolcra is. A fa- és az építőipar nélkülözhetetlen nyersanyaga, a fenyőfa a Tiszán Tokajig és Tiszakesziig leúsztatva, majd onnan tengelyen szállítva érkezett Borsod központjába.

45 A Tiszai hajózás egy ideig a személyforgalom lebonyolításában is szerepet töltött be. A Pestre, vagy külföldre utazó módosabb réteg az 1850-es évek elején Miskolcról Tiszakeszibe szekerezett, hogy onnan a rendszeresen közlekedő Neptun gőzhajóval Szolnokig eljusson, majd onnan már vonattal Pestig, vagy tovább.

46 A XIX. század második felétől kibontakozó gazdasági fejlődés elválaszthatatlan volt a modern tömegközlekedés és szállítás térhódításától, mindenekelőtt a vasúthálózat kiépülésétől. A Habsburg Birodalomban az 1830-as évektől megindult vasútépítést a birodalmi szempontok vezérelték, s a magyarországi vasútvonalak ezeknek alárendelten jöttek létre. Széchenyi István kezdeményezésére - nyugat-európai utazásainak tapasztalataira építve - az 1832-1836. évi or« Ld. KILIÁN 1.1972.; KERESZTESY S. 1903.; SZENDREI J. 1911. IV. köt. 819-821. p. 45 GYIMESI S. 1965.148. p.; KOMÁROMY J. 1963. 27. p. 46 GYIMESI S. 1965. 148. p.; KOMÁROMY ]. 1963. 27. p. Bozena Nemcova cseh írónő magyarországi útleírásában számol be a miskolci társadalmi elit utazási szokásáról. Eszerint a módosabb városiak kocsin utaztak Tiszakesziig, majd ott hajóra szálltak és így érték el Szolnokot. Innen pedig vonattal utaztak tovább. Az írónő Prágába való hazautazásakor szintén ezt a „kellemes" közlekedési módot követte.