Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

A Vágóhíd terveit Adler Károly városi főmérnök készítette el. amely 1891-1892-ben a Sajó-parton épült fel. Az épület centrális kialakítású, kettős tizenkétszög alaprajzú. Magába foglalta a vágóhidat és a jégtartót. A vágóhíd szomszédságában épült fel a víztorony. A telek szélein helyezkedtek el a vágóhíd kiszolgáló létesítményei, a bőrszárító, a sertésperzselő, a bélmosó és az istállók. A külső gyűrű épült a legalacsonyabb fallal, amit a sokszög sarkainál pillérek erősítettek. A gyűrűt a belső helyiség falának támaszkodó enyhe hajlásszögű bádogtető zárja. A belső helyiség szintén sokszög alaprajzú, enyhe hajlásszögű tetővel fedett, de zártságát a külső falon lévő nagyobb szegmensív záródású ablakokkal és ajtókkal szemben kicsi keskeny ablakok biztosítják. A központi teret fedő sokszöggúla tetőt a tér szellőzését biztosító felépítmény zárja. A vágóhíd főbejáratát összetett attika fal hangsúlyozza. A nagyüzemi vágásnak megfelelően a vágóhíd belsejében vér és szennyvíz elvezetésére szolgáló összefolyókat és zárt csatornákat építettek.

162 A régi ispotály épületek helyett az orvostudomány fejlődése következtében a XIX. század második felében a jelentősebb városokban új közkórházak épültek. A higiéniai feltételek kielégítését pavilonos elrendezéssel oldották meg. Jellemző volt a szimmetrikus telepítés és épületkialakítás, az egyes pavilonok téglalap, T illetve H alaprajzú, emeletes kialakítása, középtengelyében a lépcsőházzal, annak két oldalán a női, illetve férfi szárnnyal.

163 A régi Fáy kúriában működő kórház helyett már a 80-as években kezdeményezte a város vezetése egy új kórház építését. A kezdeményezés 1897-ben hozott eredményt, amikor a minisztérium jóváhagyta a terveket és a költségvetést. Az új kórház a város déli részén a Csabai kapu mellett az Agrár telep szomszédságában kialakított 11000 négyszögöl nagyságú telken épült fel. Az Erzsébet kórház terveit Adler Károly városi főmérnök készítette a kivitelezési munkákat Hirschel-Vaskovits-Varajthy vállalkozók végezték.

164 Az akkori elveknek és gyakorlatnak megfelelően szimmetrikus telepítéssel, pavilonos rendszerben, téglaarchitektúrával valósult meg 1899-ben, Központi épülete az emeletes igazgatósági épület volt, melynek két oldalát egy-egy földszintes pavilon zárta. A telek belsejében szimmetrikus elhelyezéssel, de nem szimmetrikus kialakítással lft2 ADLER K. 1896. IV. tábla 163 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 809/b. 13.896/1900. 1M B.-A.-Z. m. Lt. IV. 803/a. 613-614. kgy./1900.