Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

helyezkedett el a belgyógyászat és a külgyógyászat (mai sebészet) épülete mögötte a konyhával. Az alaprajzi egyezés ellenére a belgyógyászat emeletes, a külgyógyászat földszintes volt. A telek hátsó részére telepítették a földszintes kialakítású elmekórosok épületét valamint a hullaházat. Az egyes épületek tégla architektúrával magas tetős kialakítással készültek. Jellemző volt az egyes szinteket elválasztó párkány, az ereszpárkán)- hangsúlyos fogazott díszítése, a szegmensíves nyílászárók használata valamint az áttört attikakialakítás. A higiéniai, a népegészségügyi követelmények növekedése valamint a polgárosodás teremtette meg a XIX. században a feltételét a városi közfürdőknek. Ennek következtében éledt újjá a római kori fürdőkultúra, fejlesztették fel a hagyományos fürdőhelyeket, jöttek létre új fürdők is. 1892 október-novemberében folytak a miskolci „gőz-kádas fürdő és uszoda" az Erzsébet fürdő legjelentősebb külső és belső munkálatai, hogy 1893-ban átadható legyen a „közfürdő". Az épület földszintes kialakítással, szimmetrikus rendszerben épült. Az épület szimmetriatengelyét a bejárat és a fölötte uralkodó kupola határozza meg, tőle jobbra és balra egy-egy szárnyépület van, melyeket kis saroktornyok zárnak. A főhomlokzatot a mozgalmas tömeg mellett az íves nyílászárók és a vakolt és téglaburkolatú homlokzat erőteljes horizontális tagolása határozza meg. Adler Károly városi főmérnök által tervezett, s a tér arculatát, hangulatát azóta is meghatározó épületegyüttes többször szorult hosszabb-rövidebb ideig tartó felújításra.

165 A századfordulót követően az évi látogatottság százezer fő fölé emelkedett, ezért már 1910-ben felvetődött a fürdő átalakítása, kibővítése. Ennek az átalakításnak lett eredménye a fő vonalaiban napjainkig megmaradt belső térkialakítás. Az ún. „Svájci" faverandás, faoromzatos lombfűrészes ornamentikájú nyaralók előképei a vidéki kúriák voltak. Átvették a klasszicista kúria alaprajzi és homlokzati elrendezését. Az agrártelep villáin túl két jellegzetes épület valósult meg a városban: a Négyesi Szepessy és a Görgey nyári lak, amely a XX. század elején épült Thoroczkay Wigand Ede tervei alapján. A Görgey villát 1903-ban Siess Győző tervezte és Bogdán Illés kivitelezte.

166 165 ADLER K. 1896. V. tábla 1W

> DOBROSSY I. 2000. 209-220. p.